Csiffáry Gergely: A hatvani posztómanufaktúra története - Tanulmányok Heves megye történetéből 13. (Eger, 1993)

Előszó

lyú gyapjúból készült vég 25, a III-IV. osztályúból 23, az V. osztályú végposztót 20 rőffel kell számítani. Az árak végenként: az I. osztályúé 63, a II. osztályúé 57, a III. osztályúé 42, a IV. osztályúé 27, az V. osztályúé 23 forint volt. 1771. október végén a gyár kivizsgálására küldött megyei bizottság 1 vég I. osztályú, 1 vég II. osztályú, 5 vég III. osztályú és 46 vég IV. osztályú gyapjúból készült szövetet talált készen a raktárban.

11

0 Az 177l-es év fordulópont az üzem életében. Ez évben a manufaktúra úgy látszik a posztófestésre is berendezkedett. Tehát nem csak szürke posztót készített, mivel a magyar kincstár az apatini manufaktúrában készített festetlen posztót a hatvani üzemben akarta megfestetni, de Grassalkovich özvegye nem vállalta a munkát.

11

1 1771-től a manufaktúra már nem közvetlenül a Grassalkovich-uradalom irányítása alatt állt, hanem bérbe adták. A bérlő Blaskó József volt.

11

2 Blaskó a manufaktúra termékeit egy bizonyos Kopf és Blaskovitz nevezetű cég útján — minőségtől függően — 57, 42, 23, 13 forintért értékesítette.

11

3 1774-ben egy, a Helytartótanácsnak küldött jelentésben, melyben arról kérdezték, szállít-e a manufaktúra az örökös tartományokba, mennyit és milyen jegy alatt, ezt a választ olvashatjuk: a manufaktúra fehér posztót gyárt az itteni nép használatára és nem karazsiai posztót, mert ezt a nép nem keresi.

11

4 A „karazsia" elnevezés népnyelvi eredetű. A karasia eredetileg angol posztófajta és a nemes posztónak egy olcsóbb utánzata, arrielyet Angliában a társadalom középrétegei kedveltek. A nevét fő gyártási helyéről, egy Suffolk grófságbeli faluról kapta, amelyet Kersey-nek hívtak, és e szóból származik a magyar neve is. A karasiát durvább gyapjúból, nem fésült, hanem kártolt fonalból, keskeny, egy takács által kezelhető szövőszéken szőtték, kevesebbszer kallózták, bolyhozták és nyírták, mint a finom posztót. A mintegy méternyi széles „keskeny posztót" azért, hogy minél alacsonyabb áron hozhassák forgalomba, vagy színtelenül, azaz nyersen hagyták, vagy a legolcsóbb kékfestékkel színezték. A XVI. század második felétől Magyarországra is nagy mennyiségben hozták be és hamarosan utánozni kezdték, persze a gyártási titkot nem ismerve silányabb minőségben készítették. A karasia hazai gyártását a XVII. század végén Modoron 11

0 Karlovszky, 1896.7. 11

1 Pleidell, 1930. 512-514. 11

2 Szepes (Schütz), 1940. 164. - Borovszky, 1909. 86. 11

3 Szederkényi, 1893. 267. 11

4 Szederkényi, 1893. 267. 35