Csiffáry Gergely: A hatvani posztómanufaktúra története - Tanulmányok Heves megye történetéből 13. (Eger, 1993)
Függelék
A hatvani posztófabrika 1769-es privilégiumlevelének magyar fordítása Mi Mária Terézia, Isten kegyelméből özvegy római császárnő, Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia apostoli királynője, Ausztria főhercege, Burgundia főhercege, Stiria, Karinthia, Krajna és Würtemberg főhercege, Habsburg Flandria, Tirol, Görtz grófja, adjuk tudtul a jelenlevőknek, akiket illet a következőket. Minthogy miután a mi hűséges és nekünk őszintén kedves, tekintetes és nagyságos gyaraki id. gróf Grassalkovich Antal, Szent István apostoli Király rendje nagykeresztjének lovagja, belső titkos tanácsosunk, a magyar királyi udvari kamarának elnöke, úgyszintén magyar királyi főlovászmesterünk és Nógrád megye főispánja szövő gyárat létesített a Heves megyéhez tartozó Hatvan városában elgondolása szerint és különösen a közösség gyarapodásáért és kérve, Felségünkhöz alázatosan azért folyamodott, hogy annak ezután kegyesen kiváltságlevelet adjunk, az alábbi mellékelt pontok megtartásával. Ezért, annak alázatos kérésétől kegyesen indíttatva és attól is, hogy hűséges alattvalóink iránt anyai gondoskodásunkat kimutassuk, azoknak érdekeiről kegyesen gondoskodni kivánunk, így elrendeljük császári és királyi hatalmunk teljességéből és kegyéből, hogy beleegyezünk és megengedjük. Először: Minthogy kézműipari műhelyeket a közösség gyarapodására és hasznára kétségtelen, hogy nem eleget alkotunk, így azonban igazságosnak látszik, hogy a magyar királyságunkban felállítandó kézműipari vállalatait ne csak ne akadályozzák, de inkább könnyítsék meg és annak akár felállítóit, akár előmozdítóit ilyen módon a kézműipari műhelyeket a szükséges felszerelésekkel előmozdítsák, és a megindult munkát védelmezzék ezután. Másodszor: hogy az előbb említett hatvani gyár vállalatait minél jobb fejlődéssel elő lehessen mozdítani, ugyanezt a szabad kézművesség számára, kijelentjük, hogy szabad legyen annyi szövőt, ahány szükségesnek látszik a céhtől, de törvényes eljárással és céhbeli jutalmazással, befogadni. Harmadszor: Ehhez a gyárhoz keressenek a mesterségben jártas olyan kézműveseket, akikről az az 1723:1 17. cikkely intézkedik, ezentúl ennek a törvénynek értelme szerint minden mesterség ilyen módon olyan modern, amelyet ezen túl ennek a gyámak a fejlesztésére be kell vezetni. Az idegenek és a maguk a készítők is a gyárépületen belül és kívül letelepedtek, 58