Csiffáry Gergely: A hatvani posztómanufaktúra története - Tanulmányok Heves megye történetéből 13. (Eger, 1993)

Előszó

szögöl volt használatban, amely megegyezett egy magyar négyszögöl területével és 3,5966 négyzetméter, kerekítve 3,6 négyzetméternek felelt meg. Négyzetméterre átszámítva az épület által körbezárt terület 1520 négyzetméter, míg a hozzátartozó telek 1854 négyzetméter kiterjedésű volt. Nem véletlen, hogy ezt az összesen 3374 négyzetméter kiterjedésű területen létesült manufaktúrát már feltüntette az 1783-as első katonai felmérés XVI-19-es szelvénye is, ahol a beépített és beépítetlen telket együtt láthatjuk. A térképlapon Hatvan település neve alatt felsorolták a legfontosabb építményeket (katolikus templom, vámház stb.), s köztük a „ Tuchgäbe" elnevezés a posztómanufaktúra meglétére utal.

10

2 A trapéz alakú manufaktúraépület jól azonosíthatóan szerepel a második katonai felmérés 1852-1860 között készült XXXV-49-es szelvényén, valamint az 1883-as harmadik katonai felmérés 4963/2c számú szelvényén. A posztógyár épülete földszintes és árkádos volt, ahol a mai Kossuth tér felőli homlokzati rész alatt tágas boltozatos pince épült, amint az a posztómanufaktúra alaprajzából kiderül.

10

3 A teljesen zárt udvarú hatvani fabrika fennmaradt alaprajza a következő elrendezést sejteti: az épületen belül végezték el a gyapjú osztályozását, a kártolást, a fésülést, a festést, nyírást, appretálást (textilkikészítés). Itt állhattak: a mángorló, akasztó, szárító és csávafestő szobák is. Eszerint az épületből a fonás és a szövés részben kiszorult volna. Az épületben 25 helyiség volt. A hatvani fabrika szigorúan egysoros műhelyelrendezésű.

104 A gyár udvarán nagy, kövekkel bélelt kút épült, amely a posztógyár folyamatos, nagy mennyiségű ipari víz szükségletét biztosította. E fenti - ma is meglévő - egykori manufaktúra épületén kívül a posztómanufaktúrához kapcsolódó más épületek is léteztek, illetve tartoztak. Fennmaradt Grassalkovich Antalnak egy kéziratos feljegyzése 1771-ből, amely a birtokain álló haszoncélú épületek jegyzékét tartalmazza. E felsorolásban csak Hatvanban megemlíti az árvaházat, amelyet rövidesen a posztómunkásoknak adnak át, továbbá 9 épületet, melyek mindegyike kapcsolatba hozható a posztómanufaktúrával. Ezek sorrendben a következők: 1. a szűrszabó háza, 2. a gyapjúfeldolgozó háza a műhellyel, 3. kilúgozó 10

2 A „Tuchgäbe" elnevezés a német Tuchgebäudc = posztóház térképfelirat rövidített formája. 10

3 Az üzem alaprajzát közli Szepes (Schütz), 1940. 31., illetve Endrei, 1969. 126. 10

4 Endrei, 1969. 126. 32