Szecskó Károly: Az Egri Katolikus Legényegylet története (1860–1951) - Tanulmányok Heves megye történetéből 12. (Eger, 1992)
C. A legényegylet története 1919 augusztusától 1944 őszéig
Az 1930-as évek végétől nemcsak a zsidókérdésben képviselt intoleráns álláspontot, hanem minden olyan eszmét elvetett, amely kívül állt a keresztény nemzeti eszmén. Az 1939. február 4-i farsangi vacsorán mondott beszédében többek között megállapította: „Ma a keresztény és nemzeti eszme szabad hitvallás, s aki nem teszi magáévá, azt kiközösíti a társadalom. ,,44< ) A második világháborút a keresztény és a liberális világnézet harcaként értelmezte: „A világ legnagyobb méretű háborúja zajlik körülöttünk mondta többek között a legényegylet 1942. január 17-i társas összejövetelén -. Itt már nem is a németek és az oroszok, Európa és a bolsevizmus, az angolszász hatalmak és Japán közötti vita elintézéséről van szó, hanem két világ leszámolásáról. A liberális gazdasági rend, az új szociális világ küzdelme ez, amelynek az új világ győzelmével kell végződnie. " 44 1 A március végi lelki gyakorlaton résztvevőknek mondott beszédében arra buzdított: „Ne csüggedjetek el testvérek, hogyha a haza szólít benneteket a harctérre, hanem lelkesedéssel fogjatok fegyvert, s győzni akarással harcoljatok és vívjátok ki a végső győzelmet. " 44 2 Subik Károly több évtizedes legényegyleti tevékenysége alatt a XIII. Leó pápa által kiadott Rerum novarum és a XI. Piusz által közzétett Quadragesimo anno kezdetű enciklika szellemében sokat tett az iparossegédek és tanoncok, a mesterek művelődése, szórakoztatására, vallásos életük elmélyítése, a munkaadók és a munkavállalók közötti partneri viszony kialakítása érdekében. A keresztény nemzeti eszme túlértékelésével, a más felfogások iránti intoleráns magatartásával azonban ártott is neveltjeinek, egyházának. 44 3 A legényegyletben az egyházi elnökön kívül világi elnököket is választottak. A II. világháború előtti években a világi elnök Vágner József mérnök volt. 44 4 Szintén ebben az időben is gyakorlat volt ifjúsági elnökök megválasztása. 1920-ban például Rudlof Károly lett az ifjúsági elnök. 44 5 A két világháború között szokássá vált a legényegyletben díszelnökök választása. Az 1925. február 8-i közgyűlésen díszelnökké választották Meilinger Ödönt 44 6, az 1926. február 8-i közgyűlésen Radil Károlyt választották meg. 44 7 Az 1930. április 27-i közgyűlésen két díszelnököt választottak: Nagy József és Péter építészek személyében, honorálva a legényegylet bővítése körüli munkájukat. 44 8 Az 1931. február 22-i közgyűlésen dr. Petró Kálmánt, a legényegylet jogtanácsosát és Frindt Jenő védnököt választották meg díszelnököknek. 44 9 Az 1932. november 13-i közgyűlésen Kiszely Imre hittanár lett a díszelnök. 45 0 1933—1944-ig dr. Petró Kálmán 45 1, Nagy József 45 2 és Frindt Jenő voltak a díszelnökök. 45 3 Az egyházi 57
