Szecskó Károly: Az Egri Katolikus Legényegylet története (1860–1951) - Tanulmányok Heves megye történetéből 12. (Eger, 1992)

C. A legényegylet története 1919 augusztusától 1944 őszéig

Miután 1926 októberében dr. Nagy János meghalt, Subik az 1927. áp­rilis 24-i évi rendes közgyűlésen méltatta az elhunyt érdemeit, javasolta, hogy a megüresedett elnöki tisztet egy évig ne töltsék be. 42 5 Az elnöki funkciót azonban addigi érdemeire hivatkozva a vezetőség rövidesen Subik Károlyra bízta. 1927. júniusában már ilyen minőségben vett részt a bécsi Nemzetközi Katolikus Legényegyleti Napon, ahol a de­mokráciáról tartott előadást. Beszédéből kitűnt, hogy demokrácián a ko­rábbi forradalmakat értette, amelyek szerinte az ország feldarabolását, a hazafiatlanságot, tekintélyelvűség meggyengülését okozták. „Nem, egé­szen más demokráciára van szükségünk - mondotta - arra, amely fegyel­met tart, arra, amely nem rombol, hanem épít, s ez a demokrácia a val­láson alapszik. Ez a demokrácia kell, amely alapját képezze az új tár­sadalmi berendezkedésnek, mert ez a demokrácia a tekintélytiszteleten a­lapszik, s nem a tekintélyromboláson. " 42 6 1928—29-tol energiája jó részét a legényegylet székházának bővítése kötötte le. Az 1929. április 7-i 69. közgyűlésen a bővítés indoklásaként nem véletlenül mondta: „Büszkék lehetünk rá, hogy Eger legkiválóbb ipa­rosai innen kerültek ki. A mai küzdelmes időkben kétszeresen szükség van a legényegyletekre, nemcsak az egyén és város, hanem a haza szempontjából is. Mert még nem tűntek el a marxi eszmék, és jaj annak a nemzetnek, amelynek csak egyetlen rétege is befogadja azokat. Ezen eszmék ellen építenek gátat a katolikus legényegyletek világszerte. " 42 7 A fenti gondolatokat fejtegette tovább a kibővített székház új színpadá­nak 1930. február 15-i felavatásakor mondott beszédében: „Az iparosifjú­ság, amely jórészt vidékről jön a városba, örvénybe kerül. Mérgezett embe­rekkel van körülvéve az életben és a műhelyben egyaránt, akik arra töre­kednek, hogy kipusztítják erkölcsi érzését, elszakítsák Istentől, és hogy a nemzetköziség áramlatába hódítsák. Csodálkoznak-e, hogy oly sokan van­nak köztük, akik meginognak? Az Egri Katolikus Legényegylet mellé áll a veszélyben lévő iparosifjúságnak. Ennek az épületnek díszes termeiben, parkettás szobáiban megérti, hogy ő nem a társadalom alján van, hogy nem proletár, hanem értékes tagja a köznek, akivel törődnek. " 42 8 Subik az ifjúság korabeli problémáit a keresztényszocializmus, a ke­reszténydemokrácia talaján kívánja megoldani. Mivel: „Ez az ifjúság könnyen válhatik felforgató eszmék eszközeivé, s barikádokon hálálhatja meg a társadalom nemtörődömségét, de ha törődünk velük, bármely társa­dalmi rétegnél biztosabb alapja a jövőnek. " 42 9 A 30-as évek elejétől a legényegyletben és máshol mondott beszédei­ben hangot kapott a irredentizmus szelleme. A legényegylet 1933. február 54

Next

/
Thumbnails
Contents