Szecskó Károly: Az Egri Katolikus Legényegylet története (1860–1951) - Tanulmányok Heves megye történetéből 12. (Eger, 1992)
A. Az Egri Katolikus Legényegylet megalapítása és története 1918-ig
sége van arra az Isten áldására, amelyért az imént imádkoztunk. Az iránt sem lehet kétség, hogy a most forrongó társadalmi problémák végső megoldásában része lesz ennek a háznak is. Közre kell működnie majd ennek a háznak is abban a harcban, amely az ipari munkásság sorsának javítása érdekében megindult és feltartóztathatatlan úton halad előre... Nekünk a jövőre nézve nagy vigasztalást nyújt az, hogy míg szerte a világon a fotradalmi eszmékkel töltik meg az embereket, míg egyes elemek csak arra törekszenek, hogy minél zajosabbá és lármásabbá tegyék a küzdelmet, vannak kisebb és nagyobb metropoliszok, amelyekben nem zajt csinálnak, hanem munkát végeznek az emberek és a társadalmi kérdések végső megoldására törekszenek, mert lármával és zajjal a munkáskérdés egy lépéssel sem közelíthető meg... E hely a lélek, a szív felüdülésére szánt, célja: ápolni a szeretetteljes érintkezést a munkás és a munkaadó között, mert így lehet derűsebbé tenni a jövőt. Es e munkára most annál nagyobb szükség van, mert a mester és a munkás között elszakadt az abrosz... a közösség, a munkaadó és a munkás közt megszakadt a szeretetteljes kapcsolat. " 17 6 A püspök beszéde után díszközgyűlés kezdődött, amelyet Foltin János legényegyleti elnök nyitott meg. A megnyitó után Dienes Lajos egyleti tag Mindszenty Gedeon „Szentek unokáihoz" c. versét mondta el. 17 7 Majd dr. Nagy János mondott ünnepi beszédet. Mondanivalójának lényege a keresztényszocializmus elvének tömör kifejtése volt, többek között ezeket mondotta: „...a munkásokat a krisztusi szeretet tette szabaddá! Sőt emberré is". Az újságtudósítás szerint dr. Nagy János beszédében „Hitelesen bizonyította be azután azt, hogy miután a nagyipar ismét rabszolgákat akar csinálni a munkásokból, azok ártanak a munkásnak a legtöbbet, akik bujtogatják őket, s akik kiragadják a tiszta erkölcsi világból, lelkéből kiölik a hitet... Ennek akarják útját állni a katolikus legényegyletek, melyek Krisztus tanait hirdetik, szelíd örömökre, nemes szórakozásokra oktatják az iparos ifjúságot, valamint a munkás és a munkaadó közti összhangra nevelnek; egyszóval az iparos leendő boldogságát alapozzák meg, mert nemes szivet, hitben erős lelket, katolikus világnézetet adnak nekik útravalóul. " I7 8 1913. december 7-én a legényegylet Kolping ünnepséget szervezett, ahol a föszékesegyházban tartott jubileumi misét műsor követte. A műsor első számaként a Fohász című egyházi éneket az egyleti dalárda adta elő. Ezt követően szintén a dalárda előadásában hangzott el a Kolping-induló. Az énekszámokat szavalatok követték. A Kolping emlékezete című verset Tancsa István adta elő, a Kolping Adolf című elbeszélő költeményt pedig Dapsy Etelka mondta el. 26
