Szecskó Károly: Az Egri Katolikus Legényegylet története (1860–1951) - Tanulmányok Heves megye történetéből 12. (Eger, 1992)
A. Az Egri Katolikus Legényegylet megalapítása és története 1918-ig
Dr. Nagy János szerint az első szempont volt az építkezésnél otthont építeni az iparosnövendékeknek, akiket fenyegetett a szociáldemokrata eszme csábítása. Ezért már 1909-ben kérelmet küldött erre vonatkozólag Szederkényi Nándor főispán útján Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszternek, amelyben kérte az építendő inasotthon állami támogatását. A miniszter azt válaszolta, hogy hajlandó az inasotthon fenntartásához 3 éven át 5000 koronával hozzájárulni, ha a legényegylet a tanoncotthonban legalább 25 főnek - valláskülönbség nélkül - lakást és ellátást ad, továbbá azok neveléséről és választott szakmájukból való kiképzéséről gondoskodik. 3 8 Ezt követően dr. Nagy János Heves Megye Törvényhatósági Bizottságát és Eger város képviselő-testületét kérte segítség adására. A kérelemre a megye minden évben 500, Eger város pedig 10 éven keresztül évi 500 koronát szavazott meg az otthon javára. 3 9 Dr. Nagy János másik terve a székház bővítésénél az volt, hogy az 1905-ben alapított, s egy bérházban működő Egri Keresztényszociális Egyesület, amelynek ő volt az elnöke, saját helyiségben tevékenykedhessen. Az elgondolása az volt, s ebben a Keresztényszociális Egyesület egyetértett vele, hogy eme szervezet helyiségét a legényegylet telkén építi, és saját régi épületét pedig egy emelettel bővíti. Az elképzelés az volt, hogy az emeletre a 25 férőhelyes inas- és segédinternátus, a konyha, a házfelügyelői lakás, a földszintre pedig a legényegylet 3 szobája és a nagyterem kerüljön. A legényegylet vezetőségének határozata alapján dr. Nagy János elké szíttette a terveket és a költségvetést, ezt követően pedig bemutatta a*, érseknek. Az érsek a tervet jóváhagyta, és az építkezés céljaira 2000 koronát ajánlott fel, a főkáptalan pedig 20 éven át 1500 koronát biztosított á legényegyletnek, belefoglalva ebbe az összegbe a keresztényszociális egyletnek eddig is adott évi 500 koronát. Ezen kívül pedig Foltin János kánonok 1000 koronás adományt tett az építkezés céljaira. Ezt követően dr. Nagy János az Ájtatos Alapítványok Hivatalától 40 000 korona kölcsönt járt ki. Az építkezés 1910 áprilisában kezdődött el és az év szeptember 8-ára, a legényegylet 50. jubileumára már be is fejeződött. Az építkezés költsége 38 703 korona 34 fillér volt. A többi költ séggel együtt (festés, kuglizó építése, vasrácsok készítése stb.) az összes költsége 45 000 korona. A munkálatokban id. Wind István mérnök-vállalkozón kívül részt vett még id. Tancsa Lajos, a Hering testvérek, Markasoly Vilmos, Koripszky Sándor, Nagy Péter és Szabó László mesterek. 13
