Soós Imre: Mezővárosi normaiskolák az egri egyházmegyében 1779-től 1845-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 11. (Eger, 1992)

Falusi és mezővárosi római katolikus elemi iskolák az 1770-es években

gondoskodott külön pedagógusról, fgy a XVIII. század első felében - egyes városokban még korábban - megindult a kántori és tanítói szolgálat szétválása, szolgálatba állt a kántori teendőktől függetlenített pedagógus, ilyenkor a kántor nem tanított többé. A függetlenitést rendszerint maga az egyház kezdeményezte, éspedig a kántor tehermentesítése céljából. De továbbra is a plébános maradt a mezővárosi iskolának igazgatója, a függetlenített pedagógusnak közvetlen felügyelője. A tanulóifjúság vallásos szellemű nevelése így biztosítottnak látszott Például az egri plébános mint a városi iskola igazgatója több évtizeddel a pedagógus függetlenítése után 1799. január 19-én az alábbi szabályzatot írta elő az iskolamester és tanítványai részére: Az elemi iskola "professzora" tanúsítson engedelmességet és tiszteletet a plébános és a városi elöljárók iránt, különben elbocsátják. A tanítványok téli és nyári időszakban reggel 7 órakor gyűljenek össze az iskolában, hallgassanak misét az irgalmasrendiek templomában, innen az iskolába visszatérve recitálják el hangosan a Miatyánkot, Üdvözlégyet, Hiszekegyet, a tízparancsolatot, az egyház öt parancsolatát, sorolják el a hét szentséget. Ezután tanuljanak, miként a norma előírja.

4 Tíz órakor hazamehetnek Délután egy órára jöjjenek újból az iskolába, mondják el a fenti imákat, ezután a tanító négy óráig foglalkozzék velük. Négy órakor imádkozás után elbocsátja őket. Szerdán és szombaton délután hittant tanulnak Nagy Ferenc katekizmus könyvéből. Kedden és csütörtökön délelőtt szünet, délután tanítás Vasámar a székesegyházban misét hallgatnak, év közben pedig részt vesznek valamennyi szokásos körmeneten A falvakban, illetve mezővárosokban működő római katolikus elemi iskolákról és iskolamesterekről tanulságos áttekintést ad az egri püspök által 1766/67-ben, Szabolcs megvét illetően 1779-ben tartott egyházlátogatás - canonica visitatio - jegyzőkönyve, továbbá a Helytarlótanács rendeletére. 1771/74-hen az iskolamesterekről készített összeírás.^ A vizitáció során a püspök az iskolákról olyan kérdésekre kívánt választ kapni, hogy például a meglátogatott mezővárosba]), faluban függetlenített iskolamester fludimagister distinctus) a vag}' kántortanító működik-e, ki az iskolafenntartó, ki építtette és tartja karban az iskolaépületet van-e ezen épületben a kántorlakáson kívül külön tanterem is, ki alkalmazta az iskolamestert, ez milyen fizetést kap ? kántori illetményen kívül külön a tanításért, ezt kitől kapja, milyen könyvből tanítja a hittant. Az 1771/74. évi országos összeírásban pedig az eljáró vármegyei tisztek a tanulók számát, a tantárgyakat és a tanítói fizetés mennyiségét jegyezték fel. E két adatfelvétel közlése szerint az 1766 és 1774 közötti években az egri egyházmegyének legsűrűbben népesült és majdnem tiszta katolikus tájrésze ^ kiváltságos Jászkerület, "a szép catholicus Jász Districtus" volt. A tanulói létszám itt volt a legmagasabb. Három mezőváros és nyolc kiváltságos jász község tartozott hozzá: 4 "ut in norma praescribitur" 5 EFL. Egri főplébánia XVIII. századi iratai 6 Ezen utóbbi országos iskolaösszeírásnak lelőhelye: EFL. AV. 568. sz. 8