Soós Imre: Mezővárosi normaiskolák az egri egyházmegyében 1779-től 1845-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 11. (Eger, 1992)

Új elemi iskolai szabályok 1845-ben, a normaiskolák megszüntetése

ben királyi katolikus tanítóképző felállítását rendelte el Miskolcon, Pesten, Szegeden, Nagykanizsán, Érsekújvárott, majd Győrben. A Pyrker-féle egri érseki mesterképző intézet létesítését első igazgatója, Maskovits Mihály az 1834-ben kiadott könyvecskéjében az alábbiakkal indokolta: "Noha egy kitanult és serény Iskola-mester óldala mellett csupán példából és tapasztalásból is megtanulhatja a Tanítás mesterségét a czélra törekvő ügyes nevendék, de tökéletesebb iskola-mester válik belőle, ha tapasztalása a helyes tanítás szabályainak ösmeretével vagyon öszve kapcsolva." Ezen intézetbe jelentkezők általában a "nagyobb deák", vagy "bölcselkedő iskolákat" (gimnáziumot) végezték el, a felvételi vizsga során "az olvasásban, írásban, számvetésben, nyelv ösmeretében megpróbáltatnak. Ha a hangászat alapos ösmeretébe is beavattattak, ezek mint az intézet Bel-Nevendéki, egész asztali, szállási és oskolai alkalmaztatást nyernek. Akik hangászatra alkalmatlanok és egyedül iskolamesterek lesznek, az olyanok "KülNövendékek", csak bejárnak, de szállást nem kapnak. Az intézet a Foglári Nevelő Házba szállíttatik be és a Foglári nevendékekkel hasonló asztalnál étkeznek. E háznál létezik a nemzeti iskola." A tanítóképző kezdetben két évfolyamú. Tantárgyak mindkét évfolyamban: ó- és újtestamentumi (bibliai) történetek, olvasás, szép- és helyesírás, számvetés szabályai, különféle levelek szerkesztése. Legfőbb tárgy: az iskolai tanítás és nevelés szabályai, a kisdedek elméjéhez mérsékelve. "Hangászat ösmérete, egyházi szertartások a pap mellett, jegyzői hivatali utasítás ösmérete. A gyakorlati bemutatás a helyben levő nemzeti iskolában történik." Ezek szerint az egri nemzeti vagy normaiskola egyben gyakorló elemi iskolája lett a helybeli tanítóképző intézetnek. Már az első osztály első félévében, az 1829/30. tanévben a következő volt "a tanításnak mind módja, mind matériája", vagyis a tanmódszer és tananyag: "... a tanítás tudományból: a tanítás tárgyáról és formájáról közönségesen, a kikérdezgető, szóval való, betűző és táblázó tanítás formákról, ... a befűzés, foglalás által erányzott értelmes olvasásról; az ékes és helyes írásról és a gondolatoknak írásba feltevéséről; a puszta gondolattal és jelekkel való számvetésről, az egész és tört számokról Új elemi iskolai szabályok 1845-ben, a normaiskolák megszüntetése A Helytartótanács 1845-ben a 25224. számú körrendeletében "Magyarország elemi tanodáinak szabályai" címmel kiadta az új elemi iskolai szabályzatot. Eszerint a falvakban a régebbi egytanítós triviális iskolának ezután az egy-, esetleg kétosztályos "alsóelemi" fokozat felel meg, míg a mezővárosi többtanítós normaiskola most a "ßlsoelemi" elnevezést nyerte. Az alsóelemi - legyen akár egy-, akár kétosztályú - "a falusi nép célszerű kiművelését célozza" míg a mezővárosokban és városokban a kétosztályúhoz kapcsolódó III. és a kétévfolyamú IV. osztály, vagyis a négy osztály együtt "a városi polgári élet kifejtésére, további értelmi és erkölcsi kiképzésre való." Az így megszüntetett mezővárosi normaiskolának ez a négyosztályos "fölsőelemi" lett 5

4 EFL. AN. 2989. raktári szám 43