Soós Imre: Mezővárosi normaiskolák az egri egyházmegyében 1779-től 1845-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 11. (Eger, 1992)
A tankerületi királyi iskolafelügyelőség megszüntetése 1830/31-ben
1830. október 20-án a Helytartótanács a nagyváradi királyi tankerület iskolafelügyelőjét, Pechata Jánost felmentette hivatalából és hatáskörét a területileg illetékes esperesekre ruházta át Az uralkodó 1831. május 10-én kelt 12811/1831. számú helytartótanácsi rendelettel a tankerületi királyi iskolafelügyelői intézményt most már országosan is megszüntette, hatáskörét mindenütt a területileg illetékes esperesekre ruházta át, de a szakmai irányítás egy-két ténykedése - köztük a tananyag és tankönyvsegélyezés ügye a tankerületi királyi főigazgató dolga maradt. Jánosfy József élete tartamára méltányosságból még meghagyatott hivatalában, és a kassai tankerületben az 1831. évi 12811. I számú megszüntető rendelet csak akkor lépett hatályba, amikor Jánosfy 1835 októberében meghalt® Gyöngyös város 1839 októberében ezen új rendelkezés szerint járt el, amikor Koródy Mihály, a normaiskola tanítója 40 éves szolgálata után meghalt, s helyébe a városi magisztrátus mint az iskola kegyura elsőosztályos tanítónak Pászti Józsefet kandidálta, majd őt a kerületi esperes mint királyi iskolafelügyelő kinevezte, miután a rendelt tanmódszerről az esperes előtt, meg a gyöngyösi plébános, mint helyi igazgató előtt sikeres vizsgát tett és állásában az iskola igazgatója által is megerősíttetett 6 9 Az ellenőrzésben bekövetkezett ilyen változás maga után vonta az ellenőrzés adminisztratív eszközének, a félévi értesítvénynek megváltoztatását is. A falusi egytanítós triviális iskola értesítvényeit a plébánosigazgató ezután is a kerületi espereshez, ez viszont most már az érsekhez terjesztette fel. Ezeket Egerben az előadóul kijelölt Harmos László szemináriumi prefektus átvizsgálta, s a legtöbbet megjegyzés nélkül irattárba tette. Ha viszont intézkedést kívánó észrevételt tett, akkor az észlelt hiba helyrehozására az érsek adott utasítást az esperesnek. A normaiskolák félévi értesítvényeit az iskolaigazgatók ezután közvetlenül a Helytartótanácshoz terjesztették fel. így rendelkezett az 1831. december 20-án kelt 31918. számú helytartótanácsi rendelet. Erre az időre a mezővárosi normaiskolák száma az előzőkben érintett lemorzsolódás hatására némileg csökkent, így az 1835/36. tanévben Borsod, Heves és Külső-Szolnok megyében, a Jászságban és Nagykunságban az alábbi helyeken működtek: 7 0 Miskolc-Alsóváros, Mezőkövesd, Eger, Gyöngyös, Gyöngyöspata, Törökszentmiklós, Kunszentmárton, Jászberény, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru és Jászladány. Az 1830-1840-es évektől kezdve a tankerületi székhelyeken működő primaria elemi iskolák tanítóképző tagozatának szerepét a tanítóképző intézetek, egykorú szóval "mesterképzők" vették át. Az első ilyen intézetet Pyrker László, mint a szepesi egyházmegye püspöke 1819-ben Szepeskáptalanban állította fel, majd mint egri érsek 1828-ban Egerben alapította a következőt. További püspöki alapítású tanítóképző iskola létesült 1831-ben Pécsett, 1842-ben Esztergomban, Zágrábban. Az állam pedig 18406 8 EFL. AN. 2989. raktári szám 6 9 HML. Gyöngyös város tanácsának jegyzőkönyve, 1839:427. lap 7 0 EFL. AN. 2989. raktári szám 42
