Soós Imre: Mezővárosi normaiskolák az egri egyházmegyében 1779-től 1845-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 11. (Eger, 1992)

Újonnan felállított, illetve visszafejlesztett normaiskolák 1800-1830

Ha vannak latin declinisták, conjugalisták, comparatisták (névszóragozást, igeragozást, melléknévfokozást tanulók), azokat is hasonló módon tanítja az iskolamester.

5

1 Pétervásárán gr. Keglevich Károly földesúr normaiskolát állított fel, abba oktatónak képesített tanárt fogadott, akit azonban nem fizetett rendesen. Az iskola igazgatását és közvetlen felügyeletét magának tartotta fenn, a plébánost be sem engedte az iskolába, a félévi értesítvényt is maga küldte be a királyi iskolafelügyelőhöz. A hittant csak a Helytartótanács 1808. évi rendeletére kezdte a plébános a tanár helyett tantani. Az érsek kérésére végül megengedte a gróf, hogy a plébános legalább helyettes igazgató• ként működhessék a normaiskolában. A tanárnak a gróf évi 150 Ft fizetést adott, de a tauár távoztával az iskola ismét triviális lett.

5

2 Gyöngyöspata mezővárosban 1808-ban Büky József egri kanonok 13 000 Ft-os alapítványával egy háromosztályos "feő nemzeti oskolát" és egy triviális leányiskolát létesített Az alsó fiúosztályban a kántor, a felső fiúosztályban egy normaiskolai képesítéssel rendelkező világi tanár, a leányosztályban "egy mesterné" tanított.

5

3 A felsorolt iskolákban rendszerint csak ideig-óráig tudták meghonosítani a noimamódszert, s inkább csak olyan esetekben, amikor sikerült primarián kiképzett pedagógushoz jutniok. Ilyenek ugyanis ritkán akadtak, kevesen voltak, s inkább a jól fizető helyekre pályáztak. Az 1810-es években a francia háborúk folytán kimerült királyi kamara a tanári dotációs költségeket igyekezett áthárítani a szülőkre, ugyanakkor a másik állami földbirtokos, a vallásalap is egy időre fizetésképtelenné vált. Ha ennek folytán a normás tanár nem kapta meg fizetését, akkor távozott, az oktatómunkát ismét a kántortanítónak kellett átvennie, ő pedig a régi szokott módszer szerint oktatott. Ilyen okból morzsolódott le a normaiskola Diósgyőrben és hat, kevésbé népes jászkun faluban. Diósgyőrben a kamara 1828-ban beszüntette a normaiskolai pedagógus fizetését, áthárítva azt a lakosságra, ez viszont nem tudta biztosítani a professzor magas dotációját, ettől kezdve a mezőváros csak triviális iskolai tanítót fogadott, jóval alacsonyabb fizetéssel. Jászfelsőszentgyörgyön, Jászjákóhalmán, Jászdózsán, Jászkiséren, Jászmihálytelken, meg a nagykun Karcagon ugyanilyen körülmények között, hasonló okból fejlesztették vissza a normaiskolát triviális iskolává. Az 1806-ban kiadott második Ratio Educationis az elsőhöz hasonlóan, de nagyobb nyomatékkal szintén kívánatosnak tartotta, hogy az állam által elrendelt módszert legalább a népesebb falusi triviális iskolákban is meghonosítsák. E szándékot ( az 1806-ban kinevezett új tankerületi iskolafelügyelő, Jánosfy József minden erővel igyekezett valóra váltani, ő is sürgette a plébánosokat, hogy azt a falusi kántortanítót, aki az előírt tanmódszert még nem ismeri, szólítsák fel, hogy ha egyházi szolgálata és templomi elfoglaltsága miatt nem is tud elmenni Kassára vagy Budára, az ottani primaria iskola tanítóképző tagozatára, legalább valamelyik szomszédos mezővárosi normaiskola igazgatójától kérje el a rendelt módszerről szóló szabályokat, azokat 5

1 EFL. AV. 1753. sz. - Canonica visitatio 3602. raktári szám 5

2 EFL. AN. 2988. raktári szám 5

3 EFL. AN. 2988. raktári szám 33