Soós Imre: Mezővárosi normaiskolák az egri egyházmegyében 1779-től 1845-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 11. (Eger, 1992)
A német nyelv alkalmazása az iskolai oktatásban, az iskolalátogatók 1784-1790 között
gondoskodni az iijúság valláserkölcsi neveléséről. Nagykárolyban tanítóképző tagozattal kiegészített primaria iskola létesült öt tanárral és egy hitoktatóval, bár ez a hely nem volt tankerületi központ 2 4 A német nyelv alkalmazása az iskolai oktatásban, az iskolalátogatók 1784-1790 között A normaiskolák működésének első tíz éve az 1780 és 1790 közötti évtizedre, vagyis II. József uralkodásának idejére esik. Alatta a kormányzat az elemi iskolákat kívánta iskolapolitikájának középpontjába, állítani, mert az uralkodó álláspontja szerint az elemi iskolák a nemzet felvilágosodásának fő eszközei. A népoktatás fejlesztése érdekében azokat a szülőket, akik gyermekeiket egy hónapon túl sem járatják iskolába, 20 krajcáros pénzbüntetéssel kellett sújtani. II. József az 1784. május 11-én kiadott nyelvrendeletében arra hivatkozva, hogy a latin holt nyelv, nem alkalmas arra, hogy a közigazgatás és művelődés nyelve legyen, különben az ország lakosságának egy része magyarul sem tud, azért a birodalom igazgatásának nyelvét, a németet tette meg hivatalossá Magyarországon. Az országos kormányszékeknek 1784. november 1-től, a megyei és városi hatóságoknak 1785. november 1 -tői kellett áttérniük a német nyelvű ügyintézésre. A közép- és felsőfokú iskolákban 3 év múlva kellett alkalmazni a német tanítási nyelvet. 1784. november 1-től kezdve középiskolában nem volt szabad felvenni azt a jelentkezőt, aki nem tud németül írni és olvasni. E rendelkezés az elemi iskolákra ugyan közvetlenül nem vonatkozott, de az eleini iskolák tanítóinak is kötelességévé telték, hogy a középiskolába szándékozó tanulóikat német szövegek olvasására és írására is készítsék fel. 1786. október 3-án az uralkodó parancsára a Helytartótanács úgy rendelkezett, hogy a község új iskolamestert csak akkor alkalmazhat, és a meglévőt csak akkor lehet állásában megerősíteni, ha az ismeri a normamódszert és a német nyelvet 2 5 Azt is elrendelte az uralkodó, hogy a szülők által eddig terményekben tizetett tanítói illetményeket, vagy legalább nagyobb részüket, át kell alakítani konkrét összegű készpénzfizetéssé, és ezt ne a szülők adják külön-kiilön, hanem a községi vagy városi elöljáróság fizesse ki. A tanítói javadalom pénzértékét a falvakban évi 120 Ft-ban, a városi tanítók illetményeit pedig készpénzre átszámítva 150 Ft-ban, mint alsó határértékben állapította meg. 2 4 Az idézett 1790. évi kimutatás - EFL. AV. 572. sz. - az akkori egri püspöki egyházmegyének több esperesi kerületében egyáltalán nem jelez nemzeti, vagy normaiskolákat Ilyenek: Közép-Heves, Felső-Heves, Felső-Pata, Szikszó, Kisvárda, Nagykálló. Viszont e kimutatás az akkori hatalmas kiterjedésű agyházmegyének 32 esperesi kerülete közül csak 20 kerületről közöl adatokat, míg 12 kerületre - például Kassára, Polgárra, Szendrőre, Göncre, Apátfalvára vonatkozó adatlapok hiányzanak. Ezek a hiányzó lapok feltehetően 1804-ben a kassai, illetve szatmári pöspökség felállításakor adattak át ennek a kél új egyházmegyének. 2 5 HML. II. József-féle közigazgatási iratok, 1786:190. sz. 22
