Soós Imre: Mezővárosi normaiskolák az egri egyházmegyében 1779-től 1845-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 11. (Eger, 1992)

Az elemi iskolák fokozatai az 1777. évi Ratio Educationis szerint

mindenütt régóta alkalmaznak. A fiúk és lányok a reggeli, majd a délutáni órákban az iskolamester szállásán összegyűlnek és délelőtt is, délután is három órán át oU maradván, a nekik azon napra kijelölt olvasmányrészt mindegyikük egyenként és különkülön recitálja a tanítónak, délben kétszer, délután is kétszer. Ez a külön recitáltatás, egyedi foglalkozás további jellemzője volt a szokott módszernek. Ezt célszerűen lehetett alkalmazni abban az esetben is, ha néhány tehetségesebb, vagy gimnáziumba kívánkozó gyermeket a latin nyelvi alapismeretekre egyenként kellett megtanítani. Eszterházy püspök eiősen szorgalmazta a Nagy Ferenc-féle katekizmusból való recitálást, de arra is figyelmeztetett, hogy a tanító csak a könnyen érthető kérdéseket és feleleteket recitáltassa, mert a könyv szövege eléggé terjengős.

7 Migazzi Kristóf váci püspök az 1763. évi iskolai rendtartásában hasonlóképpen rendelkezett a recitálásról: "Az Iskola mesterek az Szent Históriák (bibliai történetek) könyviből minden nap egy részt a Gyermekek előtt olvassanak. Az üdősb Tanítványok a Bibliai Históriákat könyvbe téve tanulják és egyik kérdezvén, a másik felelvén, elő beszéllyék. Az Tanítványok - mind Férfiak, mind Leányok - magyarul és némethül olvasni és írni tanullyanak és legalább a számvetésnek első kezdetit, mellyeket öt első Speciesnek (alapműveletnek) neveznek" ..ß Az elemi iskolák fokozatai az 1777. évi Ratio Educationis szerint Az oktatásügyet a középkor óta a XVIII. század közepéig csak az egyházak érezték a maguk ügyének, az állam nem törődött vele, annak ellenére, hogy a tanulmányi és kegyes alapítványi ügyekre nézve az 1715:74. és 1723:70. törvénycikkek az uralkodó részére felségjogként biztosították a legfőbb felügyelet jogát De a XVTII. század közepétől kezdve Mária Terézia és a bécsi udvar a felvilágosodás eszméitől áthatva kezdte felismerni és méltányolni a nevelés politikai fontosságát. Az állam ettől kezdve érdekeltnek érezte magát a művelődés és nevelés irányításában, ezért az oktatásügyet állami felügyelet alá kívánta vonni, ezzel a tanügy a felvilágosodás tanait hirdető világiak kezében államigazgatási feladattá vált. Mária Terézia 1769 végén elrendelte, hogy a vármegyék készítsenek összeírást területükön működő iskolamesterekről. Ezen rendelkezés végrehajtása során készítették el a vármegyei tisztek és esperesek a fentebb idézett 1775/74 évi országos iskolaösszeírást. A királynő 1774 végén jóváhagyta, és az osztrák örökös tartományokban kötelezővé tette a Felbiger Ignác sagani - sziléziai. - ágostonrendi apát által kidolgozott elemi iskolai rendtartást: Allgemeine Schulordnung für die deutschen Normal-, Haupt- und Trivialschulen. A királynő erre az ausztriai mintára kívánta átszervezietni a magyarországi alsófokú iskolákat is. Felbiger 1776-ban Bécsben kiadta a Methodenbuch für die Lehrer der deutschen Schulen című módszertankönyvét, majd ennek rövidebb változatát 7 EFL. Canonica visitatio 1766:533. lap 8 EFL. Egri fóplébánia XVIII. századi iratai 12