Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)

IV. Ellenállás a kiegyezési törekvések ideje alatt (1865 -1867)

alárendeltje - elnöklete alatt összeült a megalakított központi választmány, mely intézkedéseket tett az országgyűlési képviselők november 27-i megválasztására. Féltve az országgyűlés létét, így valósult tehát meg Egerben is a közvetett hatalmi nyomással működő, a megyei önkormányzat egykori politikai hatáskörét semmibe vevő, azt csupán statisztáló szerepre használó formális alkotmányosság. A képviselő-választások az egész megyében általában izgatottan folytak le. Több kerületben ellenjelölteket állítottak szembe egymással és a törvényen kívüli állapot következtében pL a tiszanánai kerületben véres verekedés miatt kellett elnapolni a választást. Az egri kerületben három jelöltre, Csiky Sándor, Kormos Béla és Vavrik Béla jelöltekre szavazhattak a választók. A hatalom nyomása következtében Csiky ellen 1861-es állásfoglalásai miatt jogtalan sajtóhadjárat is indult a kiegyezést hirdető „Vavrik-párt" (zöldtollasok) részéről.

20

9 Végül is a Helytartótanács „tilalma" ellenére és közel sem az osztrák elképzeléseknek megfelelően a választási bizottmány szavazópálcás titkos szavazást rendelt el

21

0, s mivel Vavrik előre látva várható vereségét, visszalépett, így az egri kerület országgyűlési képviselőiévé Csiky Sándort választották meg. Az egri választások is híven igazolták azt az országos jelenséget, hogy bár bizonyos politikai csoportok törekvései, nézetei egyértelműen megmutatták hovatartozásukat, kialakult pártként egy sem lépett fel. Ugyanakkor megfigyelhető volt a kiegyezés talaján álló. a Deák által hirdetett politikai irányvonalat követő csoportok, képviselők (feliratpártiak) előretörése, s ez egyben megfelelt a Habsburg-hatalom kívánalmainak is. Csiky ellenzéki tevékenysége az 1865-ös országgyűlésen Eger és Heves megye képviselője, Csiky Sándor 1865. december 10-én érkezett az országgyűlésre. Az országgyűlés december 14-én kezdődött el, de munkáját a porosz - osztrák háború miatt 1866. június '26-tól november 19-ig nem végezhette. Csiky a parlamenti vita során részletesen kifejtette nézeteit: elismerte a Jcözös viszonyokat Magyarország és az örökös tartományok között, de egyszerűen a két önálló államot esetenként érintő hatái- és folyószabályozási munkálatokra, járványok esetén közös egészségügyi intézkedésekre gondolt". Szenvedélyes szavakkal ecsetelte jt bécsi bürokrata kormány ellenséges rosszakaratát". Javasolta a 67-es bizottság működésének megszakítását, hiszen az 1866. november 17-i leirat jninden jogos kívánatok teljesítését" megtagadta. Indítványozta a nemzet 20

9 E 1865. szeptember 28, 21

0 Ez a szavazási mód később nemcsak Heves, hanem Pest és Szatmár megyében is használatos volt. 73