Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)

III. Az új abszolutizmussal szembeni ellenállás felélénkülése és hanyatlása (1861-1865)

Mindezeket a megnyilvánulásokat rendőrségi válaszlépések követték: felújul­tak a sokszor ok nélküli feljelentéseken alapuló házkutatások, elfogatások és en­nek nyomán a törvénytelen bírósági ítéletek. A törvénytelen bírósági ítéletek hatására eredménytelenül tiltakozott a város képviselőtestülete 1863. május 3-án Eger vérbírósági jogának visszaállítása érdekében. Földváiy főispáni helytartónak írott levelükben követelték, hogy JEger városa bűnügyekbeni bíráskodását az 1848. ívben tettleg gyakorolta és ez a jövendőre nézve is minden körülmények között fenntartassék". Hivatkoztak arra, hogy a városnak .vérbírósági joga Hazánk alapításával egyidejű, majd a földesuradalmakkal az 1695. évben kötött szerződés alapján vélük közösen vezették az ügyeket, s így folytonos gyakorlattal szentesítették Az ostromállapot idején a császári haditörvényszékkei hazánk több százados alkotmányos törvényeinek mel­lőzésével az osztrák polgári és büntető törvényt hozták be. Ezeknek értelme szerint pedig a vérbírósági joggyakorlat a Kerületi Császári Törvényszékek jogköréhez tarto­zott és ettől kezdve I860, október 20-ig az Eger város területén lakó egyének által elkövetett bűntények felett a vérbíróság jogot több mint 10 éven keresztül a fennál­lott egri Cs. Kir. Törvényszék gyakorolta. Eger városa nemcsak ezen Királyi Kegyelmes Kiváltságon alapuló folytonos gyakorlattal szentesített jogával nem él­hetett ez idők alatt, de még polgári ügrei is az Egyi Cs. Kir. Törvényszék és a fenn­állott Cs Kir. Városilag Kiküldött Bíróságok által intéztettek el, alkotmányos törvényhatósági jogától kiszorítva, mely 1860. október 20-án a Királyi Diploma értelmében visszaállíttatott". 1 9* 1863 végére a város pénzügyei mélypontra jutottak. Az .Eger' című hetilag azonban az európai gazdasági helyzetről sem festett rózsás képet, mintegy nyug­tatva-vigasztalva az egrieket: a cikkíró szerint jtz európai pénzhiány okai a poli­tikai helyzet, mely folytonos bizonytalanságot és a pénz forgalomból való eltűnését okozza, továbbá, hogy különféle vállalkozásokba jelentékeny tőkepénzek vannak befektetve és hogy Európa más világrészekre iszonyú készpénz mennyiséget kényte­len küldeni, ezért az európai pénzpiac és hitelrendszer nagy veszélyek előtt álT. 19 S Egeiben a nagyfokú katonai végrehajtással történt adóbehajtás következtében 1864. elején már a várost közpénztár annyira üres volt, hogy ha jx császári adóbehajtás továbbra is katonai végrehajtás útján történik, ... tartani lehet attól, hogy mivel nem folyik be a házi adóba semmi, rövid idő múlva a városi személyzet fizetés hiánya miatt - mint ez a szőlőhegyek őrzésével megbízott pász­torok egy részével már megtörtént, - széjjelomolván, az egész városi közigazgatás 19 4 HML V-42.4.1863. május 3. 19 5 G 1863. november 26. 68

Next

/
Thumbnails
Contents