Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)
III. Az új abszolutizmussal szembeni ellenállás felélénkülése és hanyatlása (1861-1865)
Mindezeket a megnyilvánulásokat rendőrségi válaszlépések követték: felújultak a sokszor ok nélküli feljelentéseken alapuló házkutatások, elfogatások és ennek nyomán a törvénytelen bírósági ítéletek. A törvénytelen bírósági ítéletek hatására eredménytelenül tiltakozott a város képviselőtestülete 1863. május 3-án Eger vérbírósági jogának visszaállítása érdekében. Földváiy főispáni helytartónak írott levelükben követelték, hogy JEger városa bűnügyekbeni bíráskodását az 1848. ívben tettleg gyakorolta és ez a jövendőre nézve is minden körülmények között fenntartassék". Hivatkoztak arra, hogy a városnak .vérbírósági joga Hazánk alapításával egyidejű, majd a földesuradalmakkal az 1695. évben kötött szerződés alapján vélük közösen vezették az ügyeket, s így folytonos gyakorlattal szentesítették Az ostromállapot idején a császári haditörvényszékkei hazánk több százados alkotmányos törvényeinek mellőzésével az osztrák polgári és büntető törvényt hozták be. Ezeknek értelme szerint pedig a vérbírósági joggyakorlat a Kerületi Császári Törvényszékek jogköréhez tartozott és ettől kezdve I860, október 20-ig az Eger város területén lakó egyének által elkövetett bűntények felett a vérbíróság jogot több mint 10 éven keresztül a fennállott egri Cs. Kir. Törvényszék gyakorolta. Eger városa nemcsak ezen Királyi Kegyelmes Kiváltságon alapuló folytonos gyakorlattal szentesített jogával nem élhetett ez idők alatt, de még polgári ügrei is az Egyi Cs. Kir. Törvényszék és a fennállott Cs Kir. Városilag Kiküldött Bíróságok által intéztettek el, alkotmányos törvényhatósági jogától kiszorítva, mely 1860. október 20-án a Királyi Diploma értelmében visszaállíttatott". 1 9* 1863 végére a város pénzügyei mélypontra jutottak. Az .Eger' című hetilag azonban az európai gazdasági helyzetről sem festett rózsás képet, mintegy nyugtatva-vigasztalva az egrieket: a cikkíró szerint jtz európai pénzhiány okai a politikai helyzet, mely folytonos bizonytalanságot és a pénz forgalomból való eltűnését okozza, továbbá, hogy különféle vállalkozásokba jelentékeny tőkepénzek vannak befektetve és hogy Európa más világrészekre iszonyú készpénz mennyiséget kénytelen küldeni, ezért az európai pénzpiac és hitelrendszer nagy veszélyek előtt álT. 19 S Egeiben a nagyfokú katonai végrehajtással történt adóbehajtás következtében 1864. elején már a várost közpénztár annyira üres volt, hogy ha jx császári adóbehajtás továbbra is katonai végrehajtás útján történik, ... tartani lehet attól, hogy mivel nem folyik be a házi adóba semmi, rövid idő múlva a városi személyzet fizetés hiánya miatt - mint ez a szőlőhegyek őrzésével megbízott pásztorok egy részével már megtörtént, - széjjelomolván, az egész városi közigazgatás 19 4 HML V-42.4.1863. május 3. 19 5 G 1863. november 26. 68