Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)

II. A nemzeti ellenállás fellendülése és tetőpontja az 1859 -61-es években: az abszolutizmus elleni népi és alkotmányos küzdelem kiélesedése

A fenyegetések hatására Csiky polgármester a .városi közösség eddigi bizalmát megköszönve", mivel jfy körülmények között a folytonos fegyveres zak­latásoknak és magánvagyonai elpusztításának kitéve ... továbbá is megmaradni lehetetlenné vála' 16 3, 1861. október 30-án lemondott. Azonban még az 1861. ok­tóber 6-án megtartott képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvében is Csiky fárad­hatatlan hazafias tetteiről olvashatunk: kegyeletes szavakkal emlékezett meg a 13 magyar tábornoknak Aradon, 1849. október 6-án történt kivégzéséről és büszkén mutatta be & Vasárnapi Újság által közölt, az országosan Pesten alapítandó Széchenyi szoborra egybegyűjtött befizetési nyugták jegyzékét. 16 4 Egyébként Csiky lemondásakor a kormány felszólította, hogy míg a provizórium új polgármestert nem nevez ki, 500 forint bírság és 1 évi fogság bün­tetésének terhe alatt köteles hivatalát továbbra is ellátni. Csiky leköszönésére hivatkozva fel sem bontotta a levelet, s csak a képviselőtestületi ülésen derültek ki az abban foglaltak. 16 1 Az uralkodó 1861. november 5-én leiratba tette közzé a Magyarországon létrejött új rendnek, a provizóriumnak a bevezetését. Az új helytartó, Pálffy Móric gr. Egerben is megszigorította a sajtócenzurát, felfüggesztette az egyesülési jogot, s a katonai bíráskodást polgári semélyekre is kiterjesztette. A nemzeti ellenállás így csakhamar mérséklődött, mert a Kancellária 1861. október 27-i rendelkezésére a vármegyei közgyűléseket föloszlatták és a megyékbe új főispánok és főispáni helytartók kerültek kinevezésre. Ezek után a november 18-ra kitűzött egri megyegyűlést - mivel a bejáratot a megyeháza előtt egy század vadász állta el - meg nem tarthatták. A fegyveres erő feltartóztatása miatt a Szózat éneklése mellett a bizottmány az érseki palotá­ba vonult, hogy elbúcsúzzanak örökös főispánjuktói. A megyeházát megszállva tartó katonaság egy része utánuk ment, hogy az összejövetelt meggátolják, de a búcsúbeszédet mondó Német Albert, a tiszanánai kerület országgyűlési képvise­lője mozdulataival addig tartotta távol a katonákat, míg beszédét be nem fejezte. A rtCTtiirar magántanácskozásra gyűlt össze, hogy lemondását okmányba foglalja. Az okmány fényt derít a hatalom kormánya által kiadott rendeletek, parancsok következtében kialakult nehéz, kilátástalan helyzetre és kimondták, hogy ezen rendeletek, parancsok teljesítése halomba döntötte volna azokat az elveket, melyeket a mc^yc és a város vezetősége vallott és hitszegővé tette volna azt a tisztikart, meiy az alkotmány fenntartására tette le esküjét. 16 5 HML V-42.2.1861. október 30./373. 16 4 HML V-42.2.1861. október 6 /355. 16 5 Sebessiny, 91. 56

Next

/
Thumbnails
Contents