Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)
II. A nemzeti ellenállás fellendülése és tetőpontja az 1859 -61-es években: az abszolutizmus elleni népi és alkotmányos küzdelem kiélesedése
tűnik, a hivatalos úton tétetni kért vizsgálat el nem rendelhető. Minthogy azonban a cs. k. katonai parancsnokság megkereséséből és az ehhez mellékelt jelentések irányából az tűnik Id, hogy ezen állítólag elkövetett merényletek a katonai parancsnokság által csak okul használtatnának fel arra nézve, hogy Eger város békés érzelmi közösségét, mely a legközelebbi időszakban és a február 27-én tartani óhajtott, de betiltott, a Honvédsegélyző Egylet által az 1849. évi kápolnai csatában elesett honvédek lelki üdvéért gyászmise alkalmával a katonaság erőszakolt és kirívó eljárása ellenére csend és rendhezi ragaszkodását oly fényesen tanúsította, felsőbb helyen bevádolhassa. Ennek megakadályozása tekintetéből a budai cs. k. országos katonai parancsnoksághoz fölirat intéztetni határoztatok. A föliratban visszautasították azt a katonai parancsnokság általi gyanúsítást, mely a várost a katonaság elleni tüntetésekkel és ellenszegülésekkel vádolta (hivatkoztak a február 27-i sajnálatos városi eseményekre) és tiltakoztak az egyházi eltiltás és az erőszakos katonai eljárás ellen Megindokolták továbbá a lövések hihetetlenségét: mivel a tér emelkedettebb dombokkal lévén körülvéve, csak északi oldalról nyílt hely, márpedig a lövés nem ez oldalról állíttattván megtörténtnek, a többi irányból pedig csak tetőről lehetvén a szűk völgybe irányozni; miután a dombtetőnek a város felé eső részén völgy van, ha innen történt is a lövés, miután a lövő e helyről a katonaságot nem láthatta, az a katonaságra nem szándékoltathatott" 14 1 Ellenállás az 1861-es országgyűlésen Az októberi diploma, illetve a februári pátens alapján as uralkodó 1861. április 2-ára hívta össze az országgyűlést, s mivel Eger városa képviseletében Csiky ezen követként vett részt, távollétében a legidősebb tanácstag, Burik Istvár: helyettesítette a polgármesteri feladatok ellátásában. Az országgyűlésre már április 1-én több követ érkezett és a megnyitóig melyet a szokástól eltérően az uralkodó Budára tűzött ki - a követek kicserélték nézeteiket, helyi tapasztalataikat. Több jrlőusnácskozást" is tartottak és ezeken élesen vetődött fel a szokatlan uralkodói döntés, mely Pestről a budai várpalotába helyezte a megnyitót, ugyanis az 1848. évi törvény IV. cikkelye az országgyűlések tartását Pesten írta elő. Az uralkodó jújítását" a törvény be nem tartásának minősítették és ezért Csiky Sándor kijelentette, hogy nem fog oda elmenni, tehát nem vesz részt a megnyitón. Április 4-én - két nappal az országgyűlés budai megnyitása előtt - a követek újra tanácskoztak ez ügyben és az a felfogás, miszerint «a törvény csak az 14 1 HML V-422.1861, március 3/78 50
