Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)

II. A nemzeti ellenállás fellendülése és tetőpontja az 1859 -61-es években: az abszolutizmus elleni népi és alkotmányos küzdelem kiélesedése

Meghívó és felkészülés az 1861-es országgyűlésre Az októberi diplomát követő tömegmozgalmak, az egyre erősödő városi, megyei, nemzeti ellenállás nagy gondot okozott a kormánynak, ezért már 1860. december 13-tól erélyesebb politikus, Schmerling provizóriuma következett. Rendszere a nagyburzsoázia előretörésének és a centralisztikus törekvések felszínre vetődésének a következménye volt. Változások álltak be a kormányban, melynek eredménye az 1861. február 26-án kibocsátott februári pátens, mely tovább tüzelte az ellenállást. A pátens az októberi diplomához képest is visszalépést jelentett, hiszen a magyar országgyűlés szerepét teljes mértékben tartományi színvonalra sülfyesztette le, alárendelve ezzel a magyar törvényhozást egy összbirodalmi parlamentnek. Még a februári viharos egri megyegyűlés előtt 1861. januárjában megérkezett a Helytartótanács leirata a főispánhoz, mely az országgyűlést Budára április 2-ára hívta össze. A kormány a magyarországi nemzeti ellenállás lecsillapodását remélte a magyar országgyűlés összeülésétől. 1861. február 14-én kelt az uralkodónak az a leirata, melyet JEger városa közösségihez intézett, ... melyben a városi közösséget a f. é. április 2-án megnyitandó magyar országgyűlésre követ küldésére felhívja".

m Az 1861. február 24-i közgyűlés jegyzőkönyvében foglaltak szerint az Egerben kelt megyei válás kifejezte részvételi szándékát az országgyűlésen, de miután már maga az összeírás módja és a kitűzött hely is az 1848. évi törvényekkel ellentétes volt, a következő feltételeket szabta: .... a városi közösség a megnyitandó országgyűlésen magát képviseltetni óhajtja; amennyiben azonban a T. legkegyelmesebb leiratban oly sérelmek foglaltatnak, melyek alkotmányosan szentesített, a részbeni hazai törvényekkel ellenkeznek... aziránt... óvást és orvoslást tétetni kíván ,"

m Kijelentették továbbá, hogy jnindenben az 1848. évi törvényekhez ragaszkodván, minden ezzel ellenkező rendelet, vagy intézkedés törvénytelen; hogy oly országgyűlést, mely nem az 1848. évi VII. tc. értelmében hívatott össze, tehát nem foglalja magában az egész magyar korona területét, teljesnek el nem ismerik"?

33

. Miután tehát a törvényhatóság már kézhez vette az 1861. január 21-én keltezett körrendeletet, mely közzétette az országgyűlés uralkodói egybehívását, 1861. január 28-án Bartakovics főispán bejelentette, hogy a közelgő országgyűlésre - 1848 óta először - a képviselők megválasztása érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. A bejelentés után az 1847-48-as törvények alap13

0 HML V-42.2.1861. február 24 /56. 13

1 HML V-42.2.1861. február 24./56. 13

2 Szederkényi, IV. 422 - 442. 47