Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)

II. A nemzeti ellenállás fellendülése és tetőpontja az 1859 -61-es években: az abszolutizmus elleni népi és alkotmányos küzdelem kiélesedése

a népnek nemesebb érzésére éppúgy, mint érdekinek keltő felfogására számított felhívással kell legtöbb sikert aratni, ... de ott, ahol... a hivatal tekintélye elégtelennek bizonyulna ... kötelességévé teszem csendőrség vagy katonaság igénybevételét... erőhatalom alkalmazása csak végszükségre és miután nincsen egyéb tötvényes eszköz".

í0

6 Az első megyegyüíés 1860. december 12-én tartották meg Egerben az első bizottmányi ülést Ebből az alkalomból a vármegye megbízásából Zalár József aljegyző - későbt alispán - szerkesztésében 22 lapos kiadványt nyomtattak ki az Érseki Lyceumi Könyvnyomdában. Címe: Emlékirat. Bevezetésül Heves vármegye 1849-ki Aug. 16 án megszakadt, s 1860-iki deczember 12-én újra megkezdett Alkotmányos Jegyzőkönyvébe.

10

7 Az 5 fejezetre tagolt kiadványt a több mint 10 évig megszakad: jegyzőkönyvek kiegészítéseképpen készítették, melyből megtudjuk, hogy mi történt 1849. augusztus 16-tól 1860. december 12-ig. Az Emlékiratot az 186C december 12-i első bizottmányi ülésről 1861. január 29-én felvett megyei közgyűlési jegyzőkönyvbe iktatták. Fejezetei Eger és Heves vármegye számos abszolutizmussal szembeni megnyilvánulásairól ís képet adnak. Ez a forrás is bizonyítja, hogy Eger városa mennyire szemben állt az október; diploma rendelkezéseivei, mikoris leleplezte annak ellentmondásait: „.jníg egyrészt a Sanctio pmgmaticara hivatkozik, másrészt azzal lényeges ellentétben van Magyarország a Sanctio pmgmatica és az annak alapján hozott törvényeknél fogva független ország, s közte és az örökös tartományok közt semmi egyéb kapocs nincs, mint a personalis unió kapcsa, és mégis a diploma birodalmi tanácsról beszél, melyben Magyarországnak is részt kellene venni. A pénz- és hadügyet, melyek nemcsak mindig a magyar országgyűlés elé tartoztak, hanem az 1847-48-i törvényhozás külön miniszteri tárcákat is állított föl számukra, a birodalmi tanácsnak tartja föl. Magyarország integritását sem állítja vissza, mely alatt nem csupán a ,

Vojvodina" név alatt elszakasztott megyék bekeblazése, hanem Erdély, Horvátország, s a magyar korona egyik legdrágább gyöngye, Fiume visszacsatolása is értetik. ígértetik ez alkalommal, hogy nemsokára országgyűlés fog tartatni, mecy koronózó akar lenni. A megyék azonban, bár azok sem teljesen, mert a iurisdictio lényeges része a mu nicipiumnak, visszaállíttatnak ...'. Tiltakoztak továbbá a Kancellária és a Hely10

5 HML V-44./a. 13. 1860. november Í6./7. - 1360. november 16. Levél a rendőrbiztosságok feloszlatására. Általuk kezdi bizalmas ügyek kózigazgatósági hatóságokra, illetve várostanácsokra tétele, (m. kir. Helytartótanács elnökségétől, Buda) 10

7 Megtalálható: DcíxS ístvá.i Vármúzeum, Eger 63.742. J. 39