Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)
II. A nemzeti ellenállás fellendülése és tetőpontja az 1859 -61-es években: az abszolutizmus elleni népi és alkotmányos küzdelem kiélesedése
polgári hámál és a főúri szalonokban: a nemzeti ellenállás tetőpontja felé haladt", 7 5 1860. első hónapjaiban Eger város lakossága feszült közhangulatával élesen szemben állt az önkényuralmi törekvésekkel és rokonszenveztek az idegen uralmat támadó minden helyi és országos felforgató tevékenységgel. Az 1860. március 15-i tüntetések a szigorításoktól függetlenül Egerben is tovább fokozták az ellenállást. 1860. áprilisában Széchenyi halála alkalmából hatalmas tömegeket mozgató gyászünnepségeket rendeztek egész Heves megyében. Különösen nagyszabású volt április 17-én Egerben, ahol szinte az egész lakosság megjelent, s így a gyászünnepség jelentós kormányellenes megmozdulásra, tüntetésre is alkalmat adott. 7 6 A gyászistentiszteletet Bartakovics érsek celebrálta, amit egyébként De Luca nunaus rosszallólag értékelt. 7 7 Az Egri Kaszinó Széchenyi István gróf halála alkalmából négyhetes gyász viselésére kötelezte tagjait és állandóan kitűzve tartotta a fekete zászlót. 7 8 Az 1860. április 8-án bekövetkezett döblingi tragédia után mély együttérzés és gyász mutatkozott a városban. A közgyűlés 1360. június 27-i jegyzökönyve emlékezetbe hozni kívánd a magyar haza legnagyobb fiának és polgárának, Gróf Széchenyi Istvánnak halálát, kit az összes magyar hon a legmélyebb közfájdalom könnyeivel sirat és gyászol, kinek halhatatlan érdemei dicsőítésében, nagy nevének, emlékezetének örökítésében, úgy az összes hon, mint annak minden hatóságai, intézetei, testületei, s községei buzgólkodva vetélkednek, hogy a képviselőtestületek és az elhányt nagy polgár árnyékába legbuzgóbb tiszteletének, örökhálájának kedves adóját csak némiképp kitüntetthesse ennek jegyzőkönyvbe iktatásaUgyanebben a jegyzőkönyvben olvashatjuk, hogy a közgyűlés eltervezte .... a város leghíresebb ún főutcáját Széchenyi utca címre által változtatni" Mindezek az események a kormányzatot még keményebb fellépésre, de ugyanakkor a feszültségek növekedése politikájának részleges felülvizsgálatára kényszerítette. Erre persze nemcsak az új magyarországi ellenállási hullám, de az adott külpolitikai helyzet is szorította, hiszen Garibaldi seregének dél-itáliai hadjárata és következményei engedékenységre intették Ausztriát: 1860. április 19-én a politikai közigazgatást és a hadparancsnokság vezetését Albrecht főherceg felmentése után Benedek Lajos táborszernagyra, mint főkormányzóra és főhadparancsnokra bízták a kibővített birodalmi tanáccsal, mely a történelmi 7 5 Szederkényi, IV. 415-421 7 6 Lukács, 1955. 233. 7 7 Lukács, 130. 7 8 Breznay, 75. 7 9 HML V-411.1860. június 27./111. 32
