Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)

I. Az abszolutizmus elleni nemzeti ellenállás fellendülésének előzményei Egerben (1849-1859)

orosz-török háború idején abban reménykedtek, hogy Ausztria hadba lép Oroszország mellett, Kossuth pedig Törökországon keresztül a nyugati hatalmak segítségével visszatér az országba.

4

6 Azonban már az 1853. február 6-án kitört milánói felkelés sikertelensége is megmutatta, hogy az abszolutizmus kQl- és belpolitikai konszolidálódásával sem a külső, sem a belső feltételek nem adottak az idegen uralommal való leszámoláshoz. 1853 -54 körül nem csökkent tehát Egerben sem az osztrák kormányzat elleni gyűlölet. Ezt mutatták még ez idő tájt a Noszlopy-szervezkedéssel összefüggő, valamint feltehetően a még 1849-ben Oroszhegyi százados által vezetett, a Mátra hegység mentén, Egeren át portyázó felkelő csapatok megmaradt tagjaiból álló Mátra-vidéki szabadcsapat szervezési kísérletek, melyek ugyan már a kezdeti állapotban a hatóságok tudomására jutottak, dc amelyekben több egri szökött honvéd is részt vett. A hatalom továbbra is idegen, megvetett maradt a város lakossága előtt, de a rémuralom utáni aktív ellenállási törekvések első szakaszának kísérletei meghiúsultak, bár mint az majd később bebizonyosodott, ugyanakkor ezek a szervezetlen kísérletek nem voltak eredmény nélküliek sem, hiszen e szakasz után az osztrák kormányzat merev centralista politikájának lazulása Egerben is érezhető volt. Meddő kísérletek a joglíceumért Nem szűntek meg az egri jogiríézet visszaállítására tett kísérletek sem. 1852. július 4-én az érsek, a főkáptelan és a város Albrechthez fordult, de hiába: 1852. október 13-án az osztrák közoktatási miniszter a következőket írta az érseknek: ,.. a jogakadémia iránti kérelmére nézve aggályok forognak fenn, melynek eloszlatása csak az időtől várható, ennélfogva kérelmének ez idő szerint hely nem adatik". Ezzel a jogakadémia ügye elveszett a város számára. Az abszolutizmus időszakában a 60-as évekig szinte nem is történt több próbálkozás az intézet revindikálására. De a helyébe ajánlott reáliskolából sem lett semmi, jnert a líceumi alapoknak osztozniuk kellett a főgimnázium fenntartásának terhében" és ez sok költséggeljárt. Mikor pedig e tehertől megszabadultak a líceumi alapok, ott volt még mindig a filozófiai kar, melyet az érsek 1852. augusztus 29-től gimnaziális 7-8 osztályul rendezett be a papnövendékek számára, s ez annyi költséggel járt, hogy mellette még egy teljes reáliskolára nem telt volna a Líceum jövedelmeibői.

4

7 4

6 HML V-44./a. 3,1853:116. 4

7 Ud-Jardy, V. időszak: 1850-74, 20