Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)
I. Az abszolutizmus elleni nemzeti ellenállás fellendülésének előzményei Egerben (1849-1859)
az egész városi lakosság ellenálló magatartását feltüzelte Csiky Sándor letartóztatása és elítélése. 1850. augusztus 5-én az országosan körözött Csikyt elfogták és december 3-án a 3. hadseregparancsnokság haditörvényszéke kötél általi halálra ítélte. Az (télét indoklásához az egri kerületi főbiztos jelentését is felhasználták: „.. nevezett már 20 év óta a törvényes elöljárósággal és a papsággal szembeni lázítás útján az egri közszellem rosszabbltásán dolgozott és ilyen minőségben radikális felforgatóként csatlakozott az országgyűléshez' mondta ki ítéletében Hlatky hadbíró. A kötél általi halálbüntetést 1851. szeptember 13-án 6 évi várfogságra módosították. 3 5 Az aktív ellenállás kezdeti jelenségei, mérsékelt engedmények 1851 elején a miskolci esetekhez hasonlóan Egerben is Habsburg-ellenes felhívásokat találtak. A nyomtatott falragaszok proklamációi a Habsburg-házat Ferenc Józseffel együtt a pokolba küldték. A hirdetmények felvilágosították a város lakosságát, hogy a trón kérdése elintézett ügy, hiszen a dinasztia száműzött, és hogy ne nyugodjanak bele a jelen helyzetbe, tagadják meg az engedelmességet a hivatalnokoknak, űzzék el őket. 3 6 Az ostromállapot és a szigorú tilalmak ellenére 1851-ben Egerben is megünnepelték március 15-ét. A lakosság legjobb ruháiba öltözött, hogy külső formájában is méltó legyen a nagy nap emlékéhez. 3 7 Március 15-e megünneplésével kapcsolatos esetet tárgyalt 1851. június 28-án a pesti királyi haditörvényszék és tiltott politikai gyűlésen való részvétel vádjával szigorú ítéleteket hozott több egri lakos ellen. 1850. március 15-én este számos egri polgár találkozott a forradalom volt megyei hadiélelmezési biztosának, Pók Györgynek a városon kívüli présházában. A hadbírósági jegyzőkönyv szerint: Az egybegyűlteknek Lieskowsky József ügyvéd - a forradalom idején a kormány lcvélnyitója volt - tartott emlékbeszédet a márciusi forradalomról, majd közösen elénekelték Petőn Sándor ^Akasszátok fel a királyokat. 1" című versére készült J^em kell zsarnok király" kezdetű dalt. Lieskowsky beszédét a közös éneklés után a következő szavakkal fejezte be: „Azért gyűltünk egybe, hogy érzéseinknek nyíltan kifejezést adjunk, melyet a zsarnokság elnémított ... Március 15-e emléke összefűzi azokkal őket, akiket a zsarnokság ehiprott. Sokan elvéreztek a szent szabadságért, de poraikból újraéledő főnix módjára majd feltámadnak és bosszút állnak, ők sírba hulltak, százezrek pedig sebzett lélekkel szenvednek, de ismét eljön az idő, amikor széttörik 3 5 HL Kriegsgericht 1851.10/107. 3 4 Lukács, 1955. 36. 3 7 MOL Geringer-iratok. Pracsidium 1852 -1901., 1954. 16
