Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története 1893–1949 - Tanulmányok Heves megye történetéből 9. (Eger, 1986)
A gimnázium utcai műhely
Időközben egyéb próbálkozások is történtek. 1922. február 1-én megindították a Magyar Szót. A kiadáshoz szükséges alap megteremtését a vállalat élelmiszerek begyűjtésével akarta megoldani, de a kezdeti felbuzdulás után alább hagyott a lelkesedés, és 1925. januárjában be kellett szüntetni a lap megjelenését. A korona zuhanásszerű értéktelenedése miatt kellett rendezni az elsőbbségi kötvények ügyét. Ennek érdekében az igazgatóság 1922. augusztus 20-án újabb 400 darab, egyenként 5000 koronás névértékű („B" típusú) kötvény kibocsátására biztatta a közgyűlést, hogy a még forgalomban lévő 56 darab értékpapírt törleszthessék és gyarapítsák a forgótőkét. 6 6 A gondokat azonban ez sem oldotta meg. A pénz már úgyszólván semmit sem ért. Az 1923-as igazgatósági jelentés szinte szószerint megismételte az előző évi gondokat, csupán a jegykontárok ellen fogalmazódott meg újabb panasz, s ez a kérdés évekig napirenden maradt. A ,,B" típusú elsőbbségi kötvények közül 173-at jegyeztek, amelyből még 1922-ben törlesztették az ,,A" típusúak után járó adósságot. A vállalkozás 1926-ban, amikor már pengőben számolt az ország, újabb kötvények kibocsájtásával akarta rendezni a ,,B" típusú értékpapírok ügyét. Az 1926. október 17-i rendkívüli közgyűlés ezért 300 darab, egyenként 200 pengő („C" típusú) elsőbbségi kötvény kibocsájtását határozta el, amelyek után szintén évi 6%-os kamatot ígértek. Visszafizetésüket (évente 15 darabot) 20 év alatt garantálta a részvénytársaság. 6 7 Ebben az évben már némi remény mutatkozott a gazdasági helyzet stabilizálódására. Nőtt a megrendelések száma, s a termelési érték ha nem is erőteljesen, de az 1920-as évek vége felé állandóan növekedett, és a nyereség is gyarapodott. A kedvezőbb kilátásokat azonban mindinkább veszélyeztette az erősödő konkurencia, a nyersanyagárak ismételt emelkedése és a készáruk értékcsökkenése. Az egyes megrendelők között ugyanakkor akadtak olyanok is, akik a papír drágulását egyszerűen nem akarták figyelembe venni. Az 1927. évi igazgatósági jelentés e konkurenciát „őrületesnek" nevezte. Két, az egri jegygyár termékeit leginkább veszélyeztető fővárosi cég 1928-ban egységes ármegállapodást ajánlott fel a részvénytársaságnak, amit az igazgatóság elfogadott. 6 8 Az árkartell az egrieknek is kedvezett, 37
