Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története 1893–1949 - Tanulmányok Heves megye történetéből 9. (Eger, 1986)

Az Egri Nyomdai kiadói tevékenysége

dolgában a legzűllöttebb állapotok vannak" — állapítja meg tárgyila­gosan. 15 3 A hanyatló gazdasági folyamatban a különböző cégek, vállalatok, klubbok, színházak még a jegy árán is takarékoskodni akartak. A jegykontárok 10—15%-kal olcsóbban kínálták eladásra silány termékeiket, mint az Egri Nyomda. Ez ugyan minimális megtakarítást jelentett a színházaknak, de végül is mindez a forgal­mazó tekintélyének rovására történt. A jóval munkaigényesebb kiállítású jegyeket ugyanis nem lehetett a kontárok által megaján­lott áron előállítani. König gyakran hivatkozik a magyar kultúra szolgálatára, és arra, hogy ,,az egész ország színi igazgatói bizonyít­ják, hogy mi vagyunk az egyedüliek, akik a színházi jegyek iránt tá­masztott minden igénynek eleget teszünk, hogy 30 évi gyakorlatunk és összeköttetésünk van, és hogy ezeken a hosszú éveken át még csak kelle­metlen levelezésre sem volt okunk. 15 4 „Ha tehát akad, aki színházi jegyek elkészítésére pályázik, attól jogosan követelhető, hogy bizonyítsa, tud-e olyan — mindenben megfelelő — jegyeket készíteni és szállítani, mint mi készítünk és szállítunk? — és igazolja azt is, hogy kinek szállít, és hogy meg vannak-e vele elégedve", 15 5 König érvelése jogos volt. Az országban egyetlen könyvműhely sem rendelkezett olyan technikai feltételekkel és szakmailag felkészített, begyakorlott munkáskollek­tívával a tökéletes jegyek előállításához, mint az Egri Nyomda Rt. De bármennyire igaz és hatásos volt is ez az indoklás, alapvetően a létért és kenyérért, a fennmaradásért folytatott elkeseredett harcot tükrözte ez a próbálkozás. A jegygyártás ügyének megmentésére König újabb utakat is felkutatott. 1929-ben beadvánnyal kereste meg a magyarországi Kereskedelmi Utazók Egyesületének elnökét, s arra biztatta, bo­csásson ki az egyesület tagjainak használatára — a mellékelt minta szerint — kedvezményes „elszámolási" (csekk) füzeteket. Az igaz­gató igyekezett meggyőzni az elnököt — külföldi példákra is hivat­kozva -— mennyire előnyös és kifizetődő lenne az ötlet elfogadása. A tervezett csekkfüzet lapjai is egyediek lettek volna a megfelelő sor- és folyószámozás, a titkos víznyomat, a betűjelzés miatt. König a beadványhoz kétszínű mintafüzetet is küldött. 15 6 König a jegygyártás érdekében szabadalmazással is kísérletezett. Tudomásunk szerint két szabadalmát nyújtotta be. Az egyik sza­72

Next

/
Thumbnails
Contents