Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története 1893–1949 - Tanulmányok Heves megye történetéből 9. (Eger, 1986)
Az Egri Nyomdai kiadói tevékenysége
címzett levelének befejező sorai: „Amit Önök e téren produkáltak, az olyan dicsősége a magyar iparnak, melyről nemcsak az elismerés, hanem a legigazibb tisztelet hangján kell nyilatkoznom." 14 8 A jegygyártás az 1908. évi londoni világkiállítás után Az 1908-as londoni világkiállítás aranyérmének elnyerése hatalmas erkölcsi sikert jelentett mind a magyar nyomdaiparnak, mind az egri tipográfiának. A kereslet további fokozódása ugyanakkor szükségként követelte meg a jegygyártási kapacitás növelését. Az igazgatósági jelentések a századfordulót követően sorozatosan panaszkodtak a helyhiányra, s így a megszerzett európai hírnév miatt is az Egri Nyomda saját üzem létesítését határozta el. Kőnig indítványára sikerült is megoldani a bővítés ügyét. 1911. június 13tól az Egri Nyomda már modernebb és kulturáltabb nyomdaüzem ben folytathatta a munkát. Az 1908—1911 közötti évek a folyamatos termelés biztosítása mellett az új üzem berendezésével teltek el. Az építkezés idején a termelés értéke némi visszaesést mutatott ugyan, de 1910 és 1913 között a termelési érték annyit növekedett, mint az első évtizedben. A vállalat 1913-ban 10 000 koronáért használtan vásárolt egy Linotyp szedőgépet is. Ezen a gépen két munkás nyolc ember korábbi munkáját végezhette el. A könyvműhely szállítóképessége ebben az időben napi 700 ezer darab jegy volt. 14 9 A nyomdaüzem fényes jövő elé nézett. Az új műhely, az új berendezések, a korszerű felszerelés szép reményekkel kecsegtette a vállalat vezetőit. A történelem azonban beleszólt a nyomda életébe is. A közeledő háború, később a pénz romlása, az árdrágulás, egyre jobban megnehezítette a vállalkozók dolgát. Az I. világháború kitörése után 1915-ben a termelés majdnem 50%-kai esett vissza, s a háborús években a vállalat egyre jobban felélte a békeévekben tartalékolt nyersanyagát is. A háború vége felé és az azt követő években a nehézségek csak szaporodtak. A jegygyártás ugyanekkor a főprofil lett. Az 1917. évi közgyűlés igazgatósági jelentése szerint ,,Vállalatunk fő ágazata a speciális jegy gyártás évről-évre 70
