Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története 1893–1949 - Tanulmányok Heves megye történetéből 9. (Eger, 1986)
Az Egri Nyomdai kiadói tevékenysége
mozás volt. A századforduló éveiből származó jegyeket már gazdagon illusztrálták. Az ábrák a jegytípusokra utaltak. Az eredmény nem maradt el. Szinte pár hónap alatt több százra emelkedett a megrendelők száma. König figyelme azonban hamarosan a színházak, később pedig a mozik felé fordult. Ma már pontosan nem állapítható meg, melyik évben készült el a színházi belépőjegyek technológiájának kidolgozásával, de az tény, hogy 1908-ra a színiigazgatók számára is megjelentette röpiratait, amelyek már kidolgozott technológiáról és a színházjegyek némi elterjedettségéről számoltak be. Közülük kettőt ismerünk: „A naponta változó kiállítású — napi keltezéssel ellátott — utánozhatatlan színházi belépő-jegyek gyártása, leírása és szállítási módozatai" és a ,, Beschreibung unserer als Specialität erzeugten unnachahmbaren, mit Tages-datum versehenen Theater-EntréeBillets in täglich variirender Ausstattung" című kiadványt. Az előző röpirat szerint ekkor már 39 magyar városban (Budapest, Cegléd, Debrecen, Eger, Fiume, Győr, Kecskemét, Losonc, Nyitra, Pozsony, Sopron, Szabadka, Ungvár stb.) használták a nyomda színházjegyeit. A színházjegyeken a következő információkat jelenítették meg: a napi keltezést, a műsorkezdés időpontját, a napok elnevezését, a színház nevét, az előadás sorszámát, a jegy osztályát, (I. II. stb.), a nézőtér adott részének elnevezését (emeleti páholy, zsöllye, zártszék stb.), az oldaljelzést (jobb oldal, közép, bal oldal), a széksorok jelzését, az ülőhelyek számait, a belépődíjat, a folyó- és sorszámot, s ha kellett, az előadás címét, minőségét, (ősbemutatók, jubileumi előadások, vendégszereplések), a jegyek hátlapján pedig reklámszöveget is közölhettek. 13 9 Nyomdatechnikailag a színházjegyek nyomdai előállítása jelentette a legmagasabb csúcsot, amit König elért. A jegygyártásban végzett további működése találmányának tökéletesítésére, hasznosítására, és széleskörű propagálására irányult. A színházjegyeket nem illusztrálták. König csupán tipográfiai eszközökkel formálta meg ezeket a művészi kivitelre is igényt tartó alkotásokat. Lényegesen fokozta még a hatást a színek megszámlálhatatlanul gazdag variálása. A legszívesebben kétfajta méretek5* 67
