Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története 1893–1949 - Tanulmányok Heves megye történetéből 9. (Eger, 1986)
Az Egri Nyomdai kiadói tevékenysége
információkat tüntették fel, így — ha a jegykezelő' fordítva is kapta volna kézhez a jegyeket — az ellenőrzés után egyforma darab maradt a kezelőnél és a felhasználónál. Egy 1908-ból származó prospektusban olvasható: „E jegyek a művészies szépet a célszerű hasznossal egybekapcsolják, és hivatva vannak az előadások művészi színvonalát emelni." 1 1* Ez a kijelentés nem volt túlzás. Az egri nyomda jegyei gyakorlati és esztétikai szempontból valóban utánozhatatlanok voltak, sőt kis jóindulattal elfogadhatjuk a prospektus szerinti véleményt is, miszerint: ,,Ennél szebb, jobb és célszerűbb színházi belépő-jegy még nem volt, de nem is lesz, mert nem lehet!" 11 5 A jegyek megtervezésében König kiváló érzékkel teremtette meg a méret, az alkalmazott színek, ábrák és feliratok összhangját, oly módon, hogy a jegyek nemcsak kellemes látványt jelentettek, hanem a használat kívánalmainak is messzemenően megfeleltek. König gazdag színskálával dolgozott. Minden napra más-más színű és kiállítású jegyet készített. Tizenkét alapszínű papírt használt: barnát, fehéret, havannát, kéket, narancsot, pirosat, sárgát, szecessziós zöldet, szürkét, tengerzöldet, violát és zöldet. Ezekre az alapszínű papírokra a megfelelő színkulcsok szerint más, de harmonizáló színekkel nyomtatták a keretet, a szöveget és a számokat, sőt színes csíkokkal még vonzóbb külsőt adtak a jegyeknek. 1 1" Ezzel a módszerrel változatos és kifogástalan jegyeket hoztak forgalomba. Egy-egy színkulcs 2x31 változatot tartalmazott a hónap 31 napjának megfelelően. Az első 31-es változatban a fehéren és a violán kívül minden alapszínt periodikus sorrendben háromszor alkalmaztak, de mindannyiszor más-más színben készült a díszítés, a felirat és a keret. A viola alapszín csak a 31. napon került sorra. A második 31-es szériában minden alkalommal fehér volt az alap, de mindig változott a kiállítás. Az ilyen kulcs segítségével így a hónap minden előadására különböző jegyet készíthetett a nyomda, még akkor is, ha naponta két alkalommal volt műsor. 1908-ban már az év valamennyi napjára biztosította ugyanezt a nyomda. Ha a megrendelő úgy óhajtotta, 730 féle szín- és rajzos változatban is képes volt a jegyeket előállítani az üzem. 11 7 57
