Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története 1893–1949 - Tanulmányok Heves megye történetéből 9. (Eger, 1986)

Az Egri Nyomdai kiadói tevékenysége

AZ EGRI NYOMDA KIADÓI TEVÉKENYSÉGE König szívós kitartása és hozzáértése eredményeként már a századforduló előtti években kezdett kirajzolódni az egri nyomda kiadói arculata. S bár a könyvműhely továbbra is bármilyen ki­fizetődő megrendelést elfogadott, az aprónyomtatványok lassan elveszítették meghatározó jelentőségüket, és — a közigazgatási űrlapok kivételével — átadták szerepüket az egyre jobban töké­letesedő jegygyártásnak, a mindinkább keresetté vált vallásos ponyvának, az időszaki sajtónak, a kottás kiadványoknak és a bérmunkáknak. Az induláskor öt alkalmazottat foglalkoztató nyomda munkás­létszáma az 1940-es évekre 64 főre emelkedett. 10 3 A könyvműhely termelése és nyeresége is fokozatosan növekedett. 10 4 A jegygyártás A jegygyártás gondolata és technológiájának kidolgozása König Ferenc nevéhez fűződik. Régi vágyát szorgos munkával valósí­totta meg. 10 5 Ezen a téren újat alkotott, és ezzel első lett az or­szágban, sőt Európában is elismeréssel adóztak munkájának. Az egri nyomda a jegygyártásnak köszönhette nemcsak európa hírnevét, hanem anyagi megerősödését is, még akkor is, ha jegy­gyártás maradandó emléket nem állít a nyomdának. A jegyeket 53

Next

/
Thumbnails
Contents