Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története 1893–1949 - Tanulmányok Heves megye történetéből 9. (Eger, 1986)

Jegyzetek

JEGYZETEK 1. A magyarországi nyomdászat kialakulására Ld.: A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében. Összeállította: Kovács Máté, Bp. 1963. 2. Eger 17—18. századi történetének összefoglalását Ld.: Nagy József: Eger története 1978. 3. Iványi Sándor kéziratos hagyatéka alapján. 4. Hevesy Sándor: Az egri nyomdák története. Soksz. 1—4. p. Az egri nyomdászat története még nincs feldolgozva. Az említett püspöki nyomda működésének kutatása folyamatban van. Gazdára vár még annak a hét officinának a kutatása, amelyek a Royer-féle nyomdán és az Egri Nyomda Részvénytársaságon kívül Egerben találtak otthonra. 5. Fülöp Oéza: A könyv- és könyvtári kultúra a kapitalizmus időszakában (1789—1917) I. (Egyetemi jegyzet) Bp. 1977. 236—240. 6. Eger 1868. 6. évf. 8. sz. febr. 20. 67. p. 7. Uo. 8. Eger 1868. 6. évf. 18. sz. ápr. 30. 153. p. 9. Eger 1868. 6. évf. 21. sz. máj. 21. 181. p. Az eseményt a Magyar Újság 1868. május 30-i száma is leközli. 10. Uo. (Magyar Újság 1868. május 23.) 11. Közli: Mérei Gyula: A magyar polgári pártok programjai (1867— 1918). Bp. 1971. 188—189. Az országos programot 14 képviselő írta alá, köztük Csiky Sándor Eger város képviselője, Pap Pál Heves- ós Külső Szolnok megye Kápolna kerületi képviselője, Almássy Sándor Heves megye nagyfügedi képviselője stb. A 48-as, későbbi Függetlensége Párt nagy erőssége az emigrációban élő Kossuth támogatása volt. Egerben különösen nagy Kossuth-kultusz uralkodott. (Ld. a Hevesvármegyei Hírlap évfolyamait.) 12. Erre lásd a Heves megyében megjelenő korabeli sajtót. (Eger 1863-tól, Egri Híradó 1893-tól, Egri Lapok 1877-től, Eger és vidéke 1884-től, Hevesvármegye 1878-tól, Egri Újság 1894-től, Hevesvármegyei Hírlap 1893-tól, Egri Népújság 1870-től). 13. 400 Ft egyenlő volt 800 koronával. Dolgozatunk során sok nehézséget okozott, hogy a dokumentumok a század végéig vegyesen használják a két pénznemet. Átszámítási szorzószám: 2, vagy 1 Ft = 2 K. A tárgyilagosság kedvéért mindig a dokumentumokban használt fizetőeszközt tüntetjük fel még akkor is, ha egyszerűbb lenne az egységesítés. A forintrendszernek az 1892-es valutatörvény véget vetett ugyan a korona behozatalával, de az osztrák értékű forint még sokáig ór137