Csiffáry Gergely: Életutak-életsorsok . Az antifasiszta fegyveres harc Heves megyei résztvevőinek életrajzgyűjteménye - Tanulmányok Heves megye történetéből 8. (Eger, 1985)

Életrajzok

Őrzászlóalj tagja. 1946-ban leszerelt, s hazatért a szülőfalujába. A községben előbb párttitkárnak választották meg, majd utóbb községi bírónak. 1949. március 15-én az Egri Járási Pártbizottságnak lett a politikai munkatársa. Öthónapos pártiskolát végzett, s visszatértekor az MDP Gyöngyösi Járási Bizottsága élére állították. Később az MDP Füzesabonyi Járási Bizottsága titkára lett. 1953 júliusában az MDP Egri Járási Bizottsága első titkárának választották meg. Az járási pártbizottságon e tisztséget megszakítatlanul 21 évig töltötte be , s negyedszázados pártmunka után 1975. április 1-én vonult nyugdíjba. Jelenleg a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa elnöke, és a megyei pártbizottság tagja. Jelenleg Egerben él. Munkája elismeréseként a következő kitüntetéseket kapta: Partizán Emlékérem (1945), Szocialista Munkáért Érdemérem (1953), Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozat (1957), Munka Érdemrend ezüst fokozat (1966), Szocialista Hazáért Érdemrend (1968), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Munka Érdemrend arany fokozat (1975), Szakszervezeti Munkáért arany fokozat (1980). Forrás: Kérdőív a munkásmozgalmi harcosok életrajzának a gyűjtéséhez. Eger, 1983. augusztus 18. — MSZMP Heves megyei Bizottsága Régi párttagok anyagok. Földes Pál: Partizánemlékek. Bp. 1970. 377—379. — Kaposi Levente: Gubán elvtárs nyugdíjban. Népújság. 1975. február 22. 3. — Kaposi Levente: Nyugodt derűvel. (Beszélgetés Gubán Dezsővel) Népújság, 1978. december 3. 5. — Pataky Dezső: Szolgálat és teremtés. (Gubán Dezső életútja). Népújság. 1974. március 15. 3. — Szecskó Károly: Munkásmozgalmi, harcosaink. Életrajzi Lexikon. Eger, 1970. 35. A Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjeinek névjegyzéke. 34. DR. GYARMATI MIHÁLY (Eger) Miskolcon született, 1914. április 8-án, kispolgári értelmiségi családban. 1932 őszén a bécsi egyetem orvosi fakultására került, mint diák. Világnézete további alakulására döntő hatással volt az 1934 februári bécsi munkásfelkelés vérbefojtása. Még ebben az évben jelentkezett a Kommunisták Magyarországi Pártja bécsi szemináriumára. E tanfolyam vezetője ez időben Erdős Péter volt, a felszabadulás utáni idők neves magyar közgazdásza. Tanulmányait félbeszakítva 1938. április 9-én — az Anschsluss után közel 1 hónappal — hazatért Magyarországra. Bécsi tartózkodása utolsó évét az Eppinger Klinikán töltötte, s idehaza is belgyógyász kívánt lenni. Ezért a mai budapesti Szabolcs utcai 71