Csiffáry Gergely: Életutak-életsorsok . Az antifasiszta fegyveres harc Heves megyei résztvevőinek életrajzgyűjteménye - Tanulmányok Heves megye történetéből 8. (Eger, 1985)
Életrajzok
tergomban. Érettségi után tovább kívánt tanulni villamosmérnöknek. Sikeres felvételit tett a budapesti műszaki egyetemen. Közben tudomást szerzett a Ludovika Akadémia felvételi pályázatáról, ide is jelentkezett, s felvették. Végül a két érvényes felvételi közül sorshúzással döntötte el, melyiket választja. A katonai pályát húzta, s az egyetemi tanulmányokról, családi okokra hivatkozva lemondott. A Ludovikára való kerülése előtt egy évig csapatszolgálatot teljesített Miskolcon. A páncélos tiszti szakot 1943-ban fejezte be. Ez év augusztus 20-án avatták hadnagggyá. Mint fiatal tiszt, a jászberényi harckocsi zászlóalj törzszázadához került, szakaszparancsnoki beosztásba. 1944. március 18-án lakásán értesítve bevonultatták a budaőrsi laktanyába, majd Esztergom-Táborba került gyakorló kiképzésre. Az I. páncélos hadosztályt, melyhez tartozott, 1944 június— júliusa során mozgósították. 1944. augusztus 24-e után került bevetésre, Elek—Kétegyháza—Világos vonal mentén. Ezután több hónapos vándorlásban és visszavonulásban voltak. 1944. október 15-én Dunapentelére érkeztek, amikor értesült a katonai kiugrás kísérletéről. Mind jobban nőtt benne a háborúés németellenesség. Végül 1945 januárjában Budán, a Fillér utcában, mintegy 30—35-en, civil ruhába öltözve otthagyták a hadsereget. Egy barátjával, Zalai főhadnaggyal értesültek az Ideiglenes Nemzeti Kormány felhívásáról. Jelent keztek a legközelebbi szovjet parancsnokságon, 1945. február 5—6-án. A szovjetekhez átállva először sebesülteket kellett hordaniuk. Másnap további magyar katonákkal kimentek az arcvonalba, ahol hangosbemondón keresztül német- és háborúellenes propagandát fejtettek ki élőszóval, fegyverletételre biztatva a még harcoló magyar alakulatok katonáit. Volt akit sikerült meggyőzniük. Máskor éjszaka embereket hoztak magukkal az ellenség soraiból. 1945. február 8—9-e körül a szovjetek a Tárogató utcában az egyik parancsnokságon jegyzékbe vették a magyarokat. Kitöltöttek egy adatlapot, kaptak fehér karszalagot, amelyre ráírták a század és a szakasz számát, a sapkájuk elejére nemzeti színű szalagot tettek. Századok alakultak, amelyeket szakaszonként szovjet alegységekhez osztottak be. A Budapest felszabadításáért vívott harcok során Butyka Géza a IV. századhoz került. Alegységük a Városmajor széléről nyomult a Moszkva tér irányába. Részt vettek a Hűvösvölgyben kitörni szándékozó németek elfogásában. Emlékezete szerint együtt harcolt Bernek János (Rózsaszentmárton) antifasisztával. 43