Csiffáry Gergely: Életutak-életsorsok . Az antifasiszta fegyveres harc Heves megyei résztvevőinek életrajzgyűjteménye - Tanulmányok Heves megye történetéből 8. (Eger, 1985)

Életrajzok

1944 április 17-én kivitték a szovjet frontra. Frontszolgálatot teljesített október 6-ig. Újkígyósnál szovjet hadifogságba került. Mint hadifoglyot Jászberénybe vitték 1945. január 6-án, és itt volt február 28-ig. Onnan jelentkezett az új magyar demokratikus had­seregbe. 1945. március 4-től 1946. január 21-ig az új demokratikus hon­védség 6. honvéd hadosztályában, a 16/1. zászlóalj géppuskás szá­zadában tényleges katonai szolgálatot teljesített, mint őrvezető. Alakulatával április 16-án indultak el Ausztria felé. Április 26-án Körmenden kivagoníroztak, s 3 nap múlva átlépték a ma­gyar határt. A háború befejeztével Hajmáskérre irányították, s a 16 I. zászlóalj géppuskás századában, mint elhárító kapott beosz­tást. Hajmáskérről később ösküre helyezték. Onnan jártak a pét­fürdői gyártelephez őrszolgálatra, 1946. január 21-én történt le­szereléséig. Hazatérte után újra a vasútnál helyezkedett el, mint betanított munkás. 1947-ben házasságot kötött. Munkahelyén öt évig mint szakszervezeti bizalmi is dolgozott. 1951-ben Dombóvárott moz­dony- és kazánfűtő tanfolyamot végzett. 1977. január 3-án a vasúttól ment nyugdíjba, korkedvezmény­nyel. Jelenleg Karácsondon él. Munkája elismeréseként Sztahanovista lett (1951). Kiváló dol­gozó kitüntetést kapott (1956, 1958, 1965, 1976). Érdemes Vasutas jelvényt kapott (1961), a Magyar Partizán Emlékérmet (1982) vette át. Forrás: Bálint Péter önéletrajza. Karácsond, 1983. október 19. — Kér­dőív a munkásmozgalmi harcosok életrajzának a gyűjtéséhez, Kará­csond, 1983. április 12. — Bálint Péter leszerelési jegye, Öskü, 1946. január 21. — A Magyar 6. Honvéd Gyaloghadosztály emléklapja, öskü, 1946. január 21. 6. BÁRÁNYI JÓZSEF (Hatvan) Hatvanban született, 1917. február 2-án. Vasutas családból származik, hatan voltak testvérek. Az elemi iskola elvégzését kö­vetően Hatvanban Stetri Nándor bádogos- és vízvezeték-szerelő mesternél tanult 3 évig. Felszabadulása után mint vízvezeték-sze­relő helyezkedett el 1936 szeptemberében a hatvani cukorgyárban. 1939-ben tényleges katonai szolgálatra hívták be Miskolcra, a VII/2. légvédelmi tüzérosztályhoz. így vett részt 1939-ben a Fel­vidék, Észak-Erdély és a Kárpátalja visszacsatolásában. 1940 októ­berében leszerelt. 1942-ben újra behívták, s keleti frontra vitték, s a Szovjetunióban egészen Urivig vonultak. Részt vett az 1943-as 31

Next

/
Thumbnails
Contents