Csiffáry Gergely: Életutak-életsorsok . Az antifasiszta fegyveres harc Heves megyei résztvevőinek életrajzgyűjteménye - Tanulmányok Heves megye történetéből 8. (Eger, 1985)
Életrajzok
1944 április 17-én kivitték a szovjet frontra. Frontszolgálatot teljesített október 6-ig. Újkígyósnál szovjet hadifogságba került. Mint hadifoglyot Jászberénybe vitték 1945. január 6-án, és itt volt február 28-ig. Onnan jelentkezett az új magyar demokratikus hadseregbe. 1945. március 4-től 1946. január 21-ig az új demokratikus honvédség 6. honvéd hadosztályában, a 16/1. zászlóalj géppuskás századában tényleges katonai szolgálatot teljesített, mint őrvezető. Alakulatával április 16-án indultak el Ausztria felé. Április 26-án Körmenden kivagoníroztak, s 3 nap múlva átlépték a magyar határt. A háború befejeztével Hajmáskérre irányították, s a 16 I. zászlóalj géppuskás századában, mint elhárító kapott beosztást. Hajmáskérről később ösküre helyezték. Onnan jártak a pétfürdői gyártelephez őrszolgálatra, 1946. január 21-én történt leszereléséig. Hazatérte után újra a vasútnál helyezkedett el, mint betanított munkás. 1947-ben házasságot kötött. Munkahelyén öt évig mint szakszervezeti bizalmi is dolgozott. 1951-ben Dombóvárott mozdony- és kazánfűtő tanfolyamot végzett. 1977. január 3-án a vasúttól ment nyugdíjba, korkedvezménynyel. Jelenleg Karácsondon él. Munkája elismeréseként Sztahanovista lett (1951). Kiváló dolgozó kitüntetést kapott (1956, 1958, 1965, 1976). Érdemes Vasutas jelvényt kapott (1961), a Magyar Partizán Emlékérmet (1982) vette át. Forrás: Bálint Péter önéletrajza. Karácsond, 1983. október 19. — Kérdőív a munkásmozgalmi harcosok életrajzának a gyűjtéséhez, Karácsond, 1983. április 12. — Bálint Péter leszerelési jegye, Öskü, 1946. január 21. — A Magyar 6. Honvéd Gyaloghadosztály emléklapja, öskü, 1946. január 21. 6. BÁRÁNYI JÓZSEF (Hatvan) Hatvanban született, 1917. február 2-án. Vasutas családból származik, hatan voltak testvérek. Az elemi iskola elvégzését követően Hatvanban Stetri Nándor bádogos- és vízvezeték-szerelő mesternél tanult 3 évig. Felszabadulása után mint vízvezeték-szerelő helyezkedett el 1936 szeptemberében a hatvani cukorgyárban. 1939-ben tényleges katonai szolgálatra hívták be Miskolcra, a VII/2. légvédelmi tüzérosztályhoz. így vett részt 1939-ben a Felvidék, Észak-Erdély és a Kárpátalja visszacsatolásában. 1940 októberében leszerelt. 1942-ben újra behívták, s keleti frontra vitték, s a Szovjetunióban egészen Urivig vonultak. Részt vett az 1943-as 31