Csiffáry Gergely: Életutak-életsorsok . Az antifasiszta fegyveres harc Heves megyei résztvevőinek életrajzgyűjteménye - Tanulmányok Heves megye történetéből 8. (Eger, 1985)

Életrajzok

Amikor egységével újabb partizánellenes bevetésre indultak, döntött. A Selmecbánya környékén levő Nedaróc településen lett partizán. Innen indultak el tízesével az Inovecen át a táborba. Ezen a hegyen tartózkodtak 1945. január 5-től február 13-ig. Ba­lázs László a kelet- és közép-szlovákiai területen működő, ún. Nyitrai partizánbrigád magyar osztagában szolgált. A beszterce­bányai Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeumában található iratok alapján 1945. január 4-én lépett be a partizánok közé, s onnan sze­relt le 1945 február közepén. Parancsnoka a magyar Kecskés László volt. Állománytáblázat szerint Balázs László a nyitrai partizán cso­port 4. századának 2. szakaszában harcolt. Társai közül emlékezik: Rehanek Ferenc, Ferencsik József, Májer Béla és Princz János nevére. A Nyitrai partizáncsoport az Alexander Nyevszkijről elneve­zett, partizánkötelékhez tartozott. A csoport parancsnoka Genadij D. Avegyejev, fedőneve Szmirnov szovjet főhadnagy volt. E cso­port 1944 decemberében Nyitra körül alakult, s a felszabadító szov­jet hadsereggel 1945 február 13-án Üjbánya körül egyesült. A fel­szabadulása után hazatért, a hatvani konzervgyárban vállalt mun­kát, s 1965-ig nyugdíjazásáig mint asztalos dolgozott. Meghalt Hat­vanban, 1978. február 13. Forrás: Balázs László visszaemlékezése. Hatvan. 1970. november 11. Gyűjtő: Balla Gábor). Hatvany Lajos Múzeum Aadattára. 71. 55. 1. — Muzeum SNP (Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeuma) Besztercebánya. IV. fond. 8. doboz. 103/64. A nyitrai partizáncsoport tagjainak név­sora. — Németi Gábor: Adalékok Hatvan város felszabadulásának történetéhez. Az Egri Múzeum Évkönyve. XV. Eger, 1977. 352. 5. BÁLINT PÉTER (Karácsond) Jászfelsőszentgyörgyön született, 1921. december 31-én. Nap­számos édesapja, s háztartásbeli édesanyja 6 gyereket nevelt fel. Apja 1925-ben, mint feles dohánykertész Karácsondra települt át, ahol Matyasovszky Miklós földbirtokán dolgozott. A 6 elemit még el sem végezte, amikor 10 évesen már marokszedőként dolgozott, napszámos lett. 1937—38-ban urasági cseléd volt. 1940-ben egész­részes arató lett. 1942-ben a MÁV budapesti, terézvárosi fűtőházánál segédmun­kásként vállalt munkát. Ez év októberében sorkatonai szolgálatra hívták be Gyöngyösre, ahol a 14. gyalogezred 3. zászlóaljában mint golyószórós kapott beosztást. Tisztes-iskolát végzett, s őrvezetővé léptették elő. 30

Next

/
Thumbnails
Contents