Csiffáry Gergely: Életutak-életsorsok . Az antifasiszta fegyveres harc Heves megyei résztvevőinek életrajzgyűjteménye - Tanulmányok Heves megye történetéből 8. (Eger, 1985)

Életrajzok

Munkássága elismeréseként a következő kitüntetésekben részesült: Magyar Népköztársaság Érdemérem arany fokozat (1951), Munkás—Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957), Bányász Szolgálati "Érdemérem bronz (1958), ezüst (1965), Munkásőr Szolgálati Emlékérem (5, 10, 15, 20, 25 éves), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Magyar Partizán Emlékérem (1983). Forrás: Sávolyi Zoltán visszaemlékezése. Petőfibánya, 1983. november 25. — Kérdőív a munkásmozgalmi harcosok életrajzának a gyűjtéséhez. Petőfibánya, 1983. november 25. — Dombrády Lóránd—Nagy Gábor (szerk.): Fegyverrel a hazáért. Magyar ellenállási és partizánharcok a második világháború idején. Bp. 1980. 104—105. — Molnár Pál—Szomszéd Imre: Nógrád megye története. 1919—1944. III. köt. Salgótarján, 1970. 215—216. 71. SCHLEIDER ALADÁR (Gyöngyös) Budapesten született, 1905. február 6-án. Apja lengyel, anyja osztrák származású volt. Szüleit korán elvesztette, s 5—6 éves korától paraszt nevelőszülők gondozták. Arról nem tudunk, hogy iskoláit hol és mikor végezte. Tudjuk viszont, hogy sütőmunkás (péksegéd) lett. Feltehetően részt vett a munkásság fővárosi harcaiban, az 1920-as évek elején, s valószínű, hogy munkásmozgalmi tevékenysége miatt kénytelen volt elhagyni Budapestet. 1925. július 5-én került Gyöngyösre. Szakmájában rövidesen munkához jutott. Gyöngyösön a sütőmunkások szakszervezetének a tagja, később a pékszakszervezet elnöke lett. Bekapcsolódott a gyöngyösi munkásotthon tevékenységébe, s őt választják meg a Vigalmi Gárda vezetőjének is. Az 1930-as évektől ő irányítja a gyöngyösi sütőmunkások mozgalmát. Ö vezeti az 1932-es, 1934-es péksztrájkot, mely bérkövetelésből állt. Utóbb a sztrájkszervezés miatt a rendőrség kiutasítja Gyöngyösről. Külföldre sem tudott kijutni, mert sem Ausztriába, sem Lengyelországba nem kapott beutazást. Ezért ideiglenes tartózkodási engedéllyel Budapesten telepedett le. Ezt követően illegalitásba vonult. Többek között tudjuk, hogy lakott Fenyvesi (Felsenstein) Gáboréknál is, aki a Tanácsköztársaság idején a gyöngyösi direktórium tagja, s a Közrendészeti osztály egyik vezetője volt. 1937 őszén Magyarországról Spanyolországba utazott, hogy önkéntesként harcoljon a spanyol polgárháborúban a köztársaságiak oldalán. Franciaországon keresztül utazva jutott spanyol föld117