Balogh György: Újoncállítás Heves megyében a francia háborúktól 1847-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 7. (Eger, 1983)

Jegyzetek

fejlettségi fokon a magyarországi nemesség sokkal jobban ragaszkodott a jobbágyok fölötti teljes ellenőrzéshez, mint máshol. Ausztriában pl. a rendi katonaállítás lebonyolítását — a kijelöltek névsorát átadva a katonaságnak — az egyes ezredekre bíziták. A magyar uralkodó osztály jelen volt az alktus utolsó pillanatáig, sőt még a szabad toborzás katonaanyaga fölött is megszerezte az ellenőrzés és az irányítás lehetőségét. A véradó kötelezettsége a jobbágyság vállát nyomta. Bármilyen fejlődési fokot ért is el a katonaállítás rendszere az előhaladásban, azon az elven, hogy ne csak a jobbágyság viselje a nehéz kötöttség súlyát, nem tudott, de nagyrészt nem is alkart változtatni — csekély kivétellel — a rendi képviselet. A rendi Magyarország feudális berendezkedettsége mellett ez nem következhetett be. Ehhez a fordulathoz 1841-ben még nem voltak meg az előfeltételek. A rendi szemlélet — bármily humánus elgondolásból fakadt is a sorshúzás — a jobbágyságon belüli katonáskodással kapcsolatos osztályfeszültséget sem tudta feloldani. A nyílt erőszak alkalmazásánál is a módosabb réteget kíméték. A sorshúzás-adta helyettesállítást is a pénzesebb réteg használhatta ki! Az elesettebbek számaránya a sorshúzásos rendszerben is szembetűnőbb lett. A szegénysorsú katonák száma, bár „szabadon" de emelkedett. Azok mentek el ugyanis katonának, akik nem tudtak helyettest fizetni, sőt helyettesül is a szegényebb réteg vállalkozott, nem kötél által.. . A 18. század újoncának sorsa nem ért véget a sorshúzással, illetve a bevonulásával, ameddig a dolgozatom határa kiterjed. A Magyarországból származó újoncok megpróbáltatásai: emberi megalázása, nemzetiségi meghurcolása csak ezután kezdődött az idegen nyelvű (vagy vezényleti nyelvű) ezredekben. Ezekről a megpróbáltatásokról nincs forrás. Sokan írtak .„katonasorsról", ez egyszerűbb hadfiról, de legfeljebb csak olyanok, akik átérezték, de nem szenvedték át az akkori katonaidő keserveit, vagy akik csak Háry Jánosokat hallgattak. ... Az igaziak, akik rideg, kegyetlen valóságban tudnának hozzánk szólalni, hallgatnak, mert vagy nem is ismerték a betűket egész életük folyamán, vagy mert írásra alkalmatlannak érezték elnehezült, paraszti katonakezüket. .. . JEGYZETEK A Habsburg-hatalom szárazföldi hatalom lévén, rendkívüli nagy határokkal rendelkezett, melyeket védelmeznie kellett. Ezenkívül földrajzi ütközőhelyzete és külpolitikája folytán alig volt olyan európai háború, meilyben ne lett volna aktív szereplő. A birodalom újoncigényéhez nem lesz érdektelen tehát, ha az alábbi összeállítást legalább jegyzet formájában közöljük. 62