Balogh György: Újoncállítás Heves megyében a francia háborúktól 1847-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 7. (Eger, 1983)

Bevezetés

szalók, Verpelét, Hatvan és Füzesabony helységekből, akik a he­lyettesítési adó elengedését kérik. Ha az eddigiekhez hozzávesszük a 47 gyöngyösi önkéntest a (feltételezett) létszám 299 fő, ami a ténylegesen kiállítottaknak kereken egyharmada, és még nem is vettük figyelembe azokat az iratokat, melyeket az egri hadfogadói tiszt küldött a megyéhez, hogy hajtsák be a helyettesítési díjat, de a számszerűséghez tám­pontot adó névsor hiányzik mellőlük! Az újoncozás zavartalan lebonyolításához nem hiányzott a föl­desúri ösztönzés sem. Az Almásyak a 31 törökszentmiklósi bevo­nulónak fejenként 80, összesen 2480 forintot helyeztek letétbe, hogy 10 év múlva osszák ki a leszerelendők között." 8 A felsorolt adatok csak nagy területen jellemzik az 1841. évi újoncállítást. Nem jelentik viszont azt, hogy teljesen zökkenő­mentes volt. A törökszentmiklósi sorozásnál működő katonaorvost például, mert zsarolásokat követett efl, felelősségre vonta a katonai hatóság." 9 A felszín alatt sok elkeseredés, egyéni és kollektív sé­reilem húzódott meg. Ezek, közel másfél évszázad távlatából ap­rócska ügyeket jelentenek, de akkor egész életutat befolyásoltak. A sorozás sikeres lefolyását sok tényező segítette elő. Minde­nekelőtt a nyilvánosság biztosította, hogy az érdekeltek nyugod­tabban viseljék az elkerülhetetlen ,,kötelességet" . Megnyugtató volt, hogy a visszaélések, a kirívó jogtalanságok ellen országos nyilvánossággal lépett fel az új hatalom: a liberális szellemű ellen­zéki sajtó, (újoncozási kérdésekben még a konzervatív Múlt és Jelen is!) mely magáénak vallotta a haladó erők újoncállítással kapcsolatos győzelmét és vigyázóan őrködött a vívmányok fölött, követelve a jogtiprók példás megbüntetését. „.. . Mily szép és em­beriségszerű törvények vannak már Magyarországon, de mily leve­gőben hangzók, ha megszegőit büntetés, és méltó, nem éri, és nem nyomban.. ," 12 0 — kiált fel a Múlt és Jelen, azonkívül a Pesti Hírlap cikkírója egy kirívó eset leírásánál. Legfőképpen azonban az befolyásolta a katonáskodásra kötelezett jobbágyosztályt, hogy megadással álljon sorsának elébe, miszerint biztos hírei voltak arról, hogy a legutóbb állítottak leszerelés előtt állnak. ADMINISZTRATÍV FELADATOK AZ 1841. ÉVI SORSHŰZÁSOS ÁLLÍTÁS UTÁN Az 1841. évi újoncállítás lezajlása után más kérdéseik foglal­koztatták a megyét, a bevonultaikat és a lakosságot, mint az 1830-as években. Szökésekről iöttek állandóan jelentések az ország min­54

Next

/
Thumbnails
Contents