Balogh György: Újoncállítás Heves megyében a francia háborúktól 1847-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 7. (Eger, 1983)
Bevezetés
(kimaradtnak), ha a sorozóbizottságnál elégségesnek bizonyult a rátartással beszállítottak száma.) A csavargókra nem tértek ki, véglegesnek vették az országgyűlési utasításban adott rendelkezéseket. A bizottság a helyettesek állítását megengedhetőnek tartotta. Különbséget tett az egyes személyek és a községek (közösségek) helyettesállítása között. Az előbbieknek azzal a megszorítással ad lehetőséget a helyettes állítására, ha a helyettesítendő igazolja, hogy anyagi megerőltetés nélkül állítja ki helyettesét. A közösség által történő helyettes állításánál azt kötötték ki, hogy az összeadandó helyettesítési díj csak az érintetteket terhelje, és a helység többi lakosát ne érintse. Abban nem foglaltak állást, hogy a helyettesítési díjat mikor fizessék ki az öniként jelentkező helyettesnek. Ennek eldöntését a megyei közgyűlésre bízták. A javaslaton látszik, hogy volt gyakorlati előzménye a sorshúzásos állításnak. Az elősorsolásra vonatkozó rész feltétlenül összefüggésben van az 1831. évi tapasztalatokkal. A központi bizottsággal kapcsolatos javaslatot azért vették be munkájukba, mert 1831ban az összeírásból eredő vitás kérdéseket nem tudták eldönteni, és sérelmekként kerültek be a megyei ügyintézésbe, ahol orvoslásuk csak lassan haladt előre. A megyegyűlés a családi elősorsolás javaslatával nem értett egyet. Nem látta értelmét, mert — logikailag azzal érvelt —, ha egy családból több állításköteles közül egyet már besoroztak, a többi automatikusan felmentetté válik. A továbbiakban úgy szerepelnek, mintha sorsot nem is kellene húzniok. A megyegyűlés azért hozott ilyen határozatot, mert tudta, hogy a törvényhatóság területén sok többgyermekes család van, akik legtöbbnyire a szegényebb, rosszul táplált néposztály képviselői: fiaik között számosan akadnak, kik esetleg nem lennének alkalmasak katonának, vagy az átvételük a katonai hatóságok részéről nem lenne súrlódásmentes10 4 A javaslatot ezzel a módosítással a megyegyűlés elfogadta, és megbízta a bizottságot a hirdetmény elkészítésével, amit az, a kökövetkező ülésre a módosítások miatt elkészíteni nem tudott. „... Mivel a jelzett időpontban a katonaállítást illető javaslathoz kapcsolt . .. szükséges hirdetmény elkészítve nem volt, emiatt a rendek többsége azt kívánta, hogy a következő napon tárgyalás alá vétessék . .." írta a Pesti Hírlap 1841. tavaszelő 3. számában, idézve a megyegyűlés jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyv viszont nem írta meg azt, amit a Pesti Hírlap egyik levelezője pótolt Egerből. 10 5 A liberálisok hozzá akartaik szólani, — írta — de nem lett rá alkalmuk, mert az ellenpárt (a „feketetollasok") bevetette következő napirendi pontként a vegyesházasságdk ügyét. Ez pedig annyira felkavar49
