Balogh György: Újoncállítás Heves megyében a francia háborúktól 1847-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 7. (Eger, 1983)
Bevezetés
jobbágy származású katonára 572 szegénysorsú (nincstelenek+ csak házzal rendelkezők+önkéntesek) esett!! (És ha az első négy évet vesszük, akkor is 100 telkes és 454 szegénysorsú az arány.) A melilékelt négy kategória szerinti táblázat már más szempontból, de ugyanezt a tendenciát mutatja a tehetősek és a szegények között, mint az összesített kimutatás. Az első két kategóriában, különösen 1794—1796 közötit nincstelen alig szerepel, viszont a III., de különösen a IV. kategóriában a forrás szerint — „classis"-ban — a telkesek száma ritkul meg annyira, hogy a IV.-ben a hét év folyamán összesen csaik két telkes állományú egyén található. A gyakorlatban egyedül a családra voltak bizonyos mértékig emberi tekintettel: a 2569 újoncból 2102 nőtlen volt és csak 467nek volt családja. Heves megye Nógrád, Hont megyével és a Jászsággal együtt a gr. Gyulai-ezrednek, — a későbbi cs. és kir. 32. gyalogezrednek, Pest háziezredének — volt az állandó kiegészítési kerülete. A szóban forgó hét év folyamán Heves megyéből 2569 újonc vonult be, ebből a Gyulay-ezredben szolgált 1647 fő, egyéb gyalog- és huszárezredben 336 fő, 147 főnek az ezredbeosztását nem lehetett meghatározni. Az ezredek — főleg a Gyuilay-ezred — visszajelzései 439 fő hollétéről nem tudnak. Ide tartoznak a harctéren eltűnt és a szökésben lévő katonák. 5 0 Az az újoncanyag, amit a lelkiismeretlen aifeó fokú elöljárók ömlesztettek a hadigépezetbe, egészségileg erősen kifogásolható volt. Az előző táblázatokból kitűnt adatok alapján is csak aláhúzhatjuk azt a megállapítást, hogy az erőszakkal megfogott legénység a rosszul táplált, szegényebb sorsúak közül kerü'it ki. Szervezetük nem bírta a fárasztó katonaéletet. Sokan lelték úgy halálukat, hogy nem is láttak csatateret. A szolgabírói hivatal szabályzatát összeállító Zsoldos Ignác — aki 1826—1837-ig maga is megyei tisztviselő volt, telve az elesettek iránti igazságos érzéssel — arra figyelmeztette a szolgabírókat 1842-ben megjelent munkájában, hogy csupán a hatailom mutogatásából a „kisded testnek" (gyengén fejlett értelemben) halálát ne okozzák. „.. . És ki e kifejezést erősölné, — írja — kérem ne sajnálja a fáradságot a fő kormányszéktől olly sűrűn érkező halotti bizonyítványokat megtekinteni, mellyek szerint a halandóság a viagyar ezredekben egy idő óta — mind a mellett, hogy a bánás kétségtelenül jobb •— példátlanul nagy . . ." 5 l A rendi katonaállítás mellett két újoncozás között a szabad toborzás is folyt a meghatározott helységekben. Az ezredek az állandó hadiikiegészítési területükön — rendszerint megyénként a 32
