Balogh György: Újoncállítás Heves megyében a francia háborúktól 1847-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 7. (Eger, 1983)

Bevezetés

A falu katonáskodásra kötelezett lakossága mindig sérelmezte azt, hogy a nemesek szolgáit a törvény felmentette a katonáskodás alól, így szűkült a katonaszedés bázisa. A nagyrédeiek fellépésében tehát éppen úgy érvényesülhetett a földesúr iránti személyes ellen­szenv, mint a feudális törvények elleni tiltakozás. A Darvast ért sérelemmel egyidőben Titka Mihály esküdt a Bornemissza-urasággal szemben követett el törvénytelenséget. Vagy személyes bosszúból, vagy mert az újoncszedéssel kapcsolatos kül­detését nem teljesítette kellő jelentkező hiányában, boros fővel ugyan, de még a tiltott területen, a nemesi portán is próbált újon­cokat szerezni. Muzsika kíséretében bement a Bornemissza-uraság udvarába és ott iszogatta a csalétekül szolgáló bort. Belépett a ház­ba is, hogy a földesúr kisasszony lányát és cselédeit katonasorsra buzdítsa, majd az istállókra került sor. Az ott levő cselédek nem adtak kezet a katonaságra, ezért az esküdt kizavarta az istállóból a földesúr állatait. ,,... A bírák saját mulatós gyermekeiket mentesí­tik a sorozás alól és a falura megállapított újonclétszámot a szegé­nyek gyermekeivel töltik ki" — fejezik be soraikat a panaszosok. 3 1 Az erőszakosság áldozatai egész életükön keresztül viselték a törvénytelenségek következményeit. Nagyon ritka az az eset, ami­kor a hatóság fedi fel tévedését (legtöbbször hátsó gondolattól ve­zérelve). Az alábbi példát azért hozom fel, hogy érzékeltessem: miért és hogyan erőszakolták katonának az áldozatot. Tarnaméra elöljárói a következő kérelmet intézték 1768-ban a vármegye alispánjához: ,.Mi Méra helység bírái és közönséges lakosai adjuk tudtára min­denkinek, akinek illik, ezen levelünknek rendiben, hogy ezen be­csületes legény Ori Péter ennek előtte 9 esztendőkkel Zsadányon (Torna megye) szolgálatban lévén, onnét Mérára, testvérbátyjának látogatására jővén, nekünk pedig szükségünk lévén katonára, meg­fogattuk és regementbe katonának elvitettük Méra helységünkért, nem maga jószántábul, hanem kéntelenségből. Csak három eszten­dőre állítottuk, de azon időtől folyvást a regementben maradott, el­hagyván az édesapjátul maradott három árva testvérét, kik tőle várták élelmöket. Arra való nézve nagy alázatossággal kérjük és instáljuk a Tekintetes Urakat, szívökre vévén az három árva sóhaj­tását, hogy bátyjoknak szabadulása felől a Tekintetes Regementhez felírni méltóztassanak, ... mi is megköszönnti és meghálálni igyek­szünk ... Nagy János főbíró, Polgár János törvénybíró és a közön­séges helység .. ," 3 2 Az igazi ok az lehetett, hogy az árvák eltartá­sával — ami feladatuk lett volna — a felmentendőt akarták ter­helni. 21

Next

/
Thumbnails
Contents