Balogh György: Újoncállítás Heves megyében a francia háborúktól 1847-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 7. (Eger, 1983)
Bevezetés
A falu katonáskodásra kötelezett lakossága mindig sérelmezte azt, hogy a nemesek szolgáit a törvény felmentette a katonáskodás alól, így szűkült a katonaszedés bázisa. A nagyrédeiek fellépésében tehát éppen úgy érvényesülhetett a földesúr iránti személyes ellenszenv, mint a feudális törvények elleni tiltakozás. A Darvast ért sérelemmel egyidőben Titka Mihály esküdt a Bornemissza-urasággal szemben követett el törvénytelenséget. Vagy személyes bosszúból, vagy mert az újoncszedéssel kapcsolatos küldetését nem teljesítette kellő jelentkező hiányában, boros fővel ugyan, de még a tiltott területen, a nemesi portán is próbált újoncokat szerezni. Muzsika kíséretében bement a Bornemissza-uraság udvarába és ott iszogatta a csalétekül szolgáló bort. Belépett a házba is, hogy a földesúr kisasszony lányát és cselédeit katonasorsra buzdítsa, majd az istállókra került sor. Az ott levő cselédek nem adtak kezet a katonaságra, ezért az esküdt kizavarta az istállóból a földesúr állatait. ,,... A bírák saját mulatós gyermekeiket mentesítik a sorozás alól és a falura megállapított újonclétszámot a szegények gyermekeivel töltik ki" — fejezik be soraikat a panaszosok. 3 1 Az erőszakosság áldozatai egész életükön keresztül viselték a törvénytelenségek következményeit. Nagyon ritka az az eset, amikor a hatóság fedi fel tévedését (legtöbbször hátsó gondolattól vezérelve). Az alábbi példát azért hozom fel, hogy érzékeltessem: miért és hogyan erőszakolták katonának az áldozatot. Tarnaméra elöljárói a következő kérelmet intézték 1768-ban a vármegye alispánjához: ,.Mi Méra helység bírái és közönséges lakosai adjuk tudtára mindenkinek, akinek illik, ezen levelünknek rendiben, hogy ezen becsületes legény Ori Péter ennek előtte 9 esztendőkkel Zsadányon (Torna megye) szolgálatban lévén, onnét Mérára, testvérbátyjának látogatására jővén, nekünk pedig szükségünk lévén katonára, megfogattuk és regementbe katonának elvitettük Méra helységünkért, nem maga jószántábul, hanem kéntelenségből. Csak három esztendőre állítottuk, de azon időtől folyvást a regementben maradott, elhagyván az édesapjátul maradott három árva testvérét, kik tőle várták élelmöket. Arra való nézve nagy alázatossággal kérjük és instáljuk a Tekintetes Urakat, szívökre vévén az három árva sóhajtását, hogy bátyjoknak szabadulása felől a Tekintetes Regementhez felírni méltóztassanak, ... mi is megköszönnti és meghálálni igyekszünk ... Nagy János főbíró, Polgár János törvénybíró és a közönséges helység .. ," 3 2 Az igazi ok az lehetett, hogy az árvák eltartásával — ami feladatuk lett volna — a felmentendőt akarták terhelni. 21