Balogh György: Újoncállítás Heves megyében a francia háborúktól 1847-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 7. (Eger, 1983)
Bevezetés
még tovább szűkültek. Az allodizáció következtében a jobbágyföldek és a majorsági földek aránya a földesurak javára mértéken felül eltolódott, ezzel egyidejűleg a robotterhek is emelkedtek. E két folyamatnak az összefüggéséről tanúskodik a füredi bíró is 1794ben: „ ... Nem is panaszkodtunk mi soha mindaddig, míg pascuumunk a maga állapotytyában meghagyatott; urbáriális szolgáltatásaink olyan terhesek nem voltak mint most, de miólta ... hijjánosan, hol pedig haszon vételre alkalmatlan helyen adattak, azonban a szolgálat csak úgy s még terhesebben kívántatott, és miolta a város körül a sok új felfogások .. . tétettek .. ." 2 l Ennek a folyamatnak különben legjobb mutatói a parasztmozgalmak. A megyében a 19. század első felében a következő helységekben robbant ki mozgalom a földesuraság ellen: földesúri allodizálás miatt: Tiszafüred (1794., 1819.), Törökszentmiklós (1819—1820.), Mezőtúr (1826., 1828.). A robotlcérdésböl kifolyólag: Tiszaszalók (1835.), Visonta (1838.) és Tiszaabád (é. n.). Tagosítás miatt: Gyöngyösoroszi (1839.) Tiszasas (1844?), Zaránk (1844.) Továbbá Visznek (1846.) 22 Változtak a jobbágy osztályon belül a társadalmi rétegződések arányai is. A zsellérek száma megnövekedett. Jóval nagyobb lett az országos aránynál. Míg 1771-ben az úrbérrendezés körüli időben 7859 telkes jobbágy és 5065 házas és házatlan zsellér volt a megyében, 1833-ban 9507 a telkes jobbágyok száma, a zselléreké pedig 22 242 volt. Országos viszonylatban 1846-ban 100 jobbágyra 147 zsellér, mintegy tíz évvel korábban Heves megyében 100 jobbágyra 234 zsellér jutott. 2 3 A társadalomnak ezt az osztályát sújtotta mindenkor a szeszélyes időjárás, a rossz termés és az 1817-ben Európaszerte jelentkező éhínség, melynek a Heves megyei mutatója: a hatóságok a megyében 19 535 mérő búzát, 237 788 pozsonyi mérő rozsot, 109 762 mérő árpát és 20 130 mérő zabot, összesen 387 215 pozsonyi mérő „életet" osztottak ki az ínségesek között. 2 4 A kibontakozott komor képhez még hozzászámíthatjuk a jobbágy földesúri terheit:'robot, kilenced, különböző ajándékok; a híd-, út- és malomvámokat, az egyházi tizedet, az állami és megyei adókat, a községi leterheléseket, a katonaság szállítását, elszállásolását és eltartását és az azzal járó kötelmeken felüli többletszolgáltatást, a közmunkákat. Nem anyagi teherként pedig az úriszék igazságtalanságait, a szolgabíró botját (ami ellen az országgyűlésen is szót emeltek) és az elöljárók túlkapásait. Ebből a társadalmi osztályból állították ki Heves megyében az újoncokat. Ennek az osztálynak a felsoroltakon kívül a legkisebb új teher is óriási súllyal nehezedett a vállára, mégis soraikból ajánlotta fel az országgyűlés „illő hódolattal" a megkívánt újoncokat. 17
