Balogh György: Újoncállítás Heves megyében a francia háborúktól 1847-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 7. (Eger, 1983)

Bevezetés

adózók közül: a család feje, egyetlen fiú vagy vő; diákok, művészek; nemesek egész esztendőre fogadott szolgái, bányászok, iparosok. Ezen felül további lehetőségként kimondták azt is, hogy a katonaság elengedni tartozik mindazokat, kikre otthon múlhatatlanul szükség van. Az 1802—1840. évi törvénycikkek tükrében kialakult az állítás lefolyásának rendszere is: egyszerre az egész ország területén, lehetőleg téli hónapokban, járásonként, a megyei tisztviselő, a polgári orvos, a sorozótiszt és a katonai sebész jelenlétében történjék úgy, hogy a beváltakat azonnal öltöztessék be és indítsák el őket az ezredekhez.

7 Az újoncozásnál az ország hatóságai és a katonaság között állandóan voltak nézeteltérések. Az erről tanúskodó aktatömegek hiába járták végig a kormányszékeket és a katonai hatóságokat, orvosolatlanok maradtak. A súrlódások onnan eredtek, hogy a katonaság válogatott az emberanyagban. Legtöbbször az újonc magasságán különböztek össze. A hivatalos magasság a gyalogságnál legalább 5 láb és 3 hüvelyk volt (165 cm). A katonaság szerint erre azért volt szükség, mert az akkor használt hosszú méretű puskához arányítani kellett a fegyver viselőjét. Ha az újonc ezt a magasságot nem ütötte meg, de 24 éven aluli volt, tehát remélhető volit növése, a megyei tisztviselők szerint be kellett sorozni. A sorozótiszt viszont nem fogadta el őket. Ha olyan egyént vett át ugyanis, akit az ezredtől visszadobtak, az addigi költségeket: élelem, szállítás stb. a sorozótiszttel fizettették meg. Egyes ezredek csak hibátlan legényeket vettek át, sőt tekintettel voltak arra is, hogy az újoncnak, — ha különben makkegészséges volt is— megnyerő ábrázata legyen. A katonaságnak ez a válogatása létszámfeszültséget eredményezett. Ezekre a súrlódásokra tett pontot, illetve mérsékelte számukat a törvény állásfoglalása: „Az újoncok elfogadására a testnek nem formájára vagy mértékére legyen a tekintet, úgy hogy az 5 láb magasságú újonc is, ha különben egészséges testű és izmos s a katonai terhek viselésére alkalmatos, elfogadtassék ... s más újoncok hiánya esetében ollyak is elfogadtassanak, kikben a katonai szolgálatra alkalmatlanságot nem okozó .. . csekély fogyatkozások tapasztaltatnak . . ."

8 Jellemző példaként az országgyűlés utasításai értelmében (az eseteket 10 pontban sorolja fel) alkalmasak azok is „... kiknek egykét előfogaik hibáznak, ha különben álkapcájuk jobb vagy bal oldalán lévő fogaikkal a puskatöltés (közönséges patron) végét elharaphatják", vagy „... a középszerüleg horgas lábúak, kiknek ti. egymást nem dörzsölik s lábszár csontjaik kifelé görbülve nincsesek .. ."

9 Figyelemmel volt a törvény a katonák itthonmaradt javaira. 11