Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben
bennünket igazságtalanul megtámadott rablócsoport zsarnokoskodjék, melynél minél nagyobb a főnöke, annál nagyobb a rablás? Az ellenségnek a rablókra jellemző támadása idézte elő a jelen helyzetet, így a Zichy-féle ingóságok elidegenítése teljesen jogos és a liberális eszmékkel összeegyeztethető" — fejezte be felszólalását. 22 2 KOSSUTH LAJOS EGERBEN A honvédsereg tavaszi támadásának harmadik szakaszát meghatározó hadműveleti terv elfogadására, 1849. március 30-án érkezett Egerbe Kossuth. A társaságában levő Vukovics Sebő Emlékirataiban feljegyezte az egri fogadtatást: „Sehol Kossuthot oly, az arcokon kisugárzó őszinte örömmel nem üdvözölték, mint e városban. Az érseki palota előtt, hol mindnyájan szállva valánk, este . . . fáklyák mellett zene rendezteték, az elnök tiszteletére". 22 Kossuth válaszbeszédében a fogadtatástól meghatottan kijelentette: „Itt nem hirdetni, itt csak tanulni lehet a hazafiságot".' m Kossuth foglalkozott a tervvel, hogy az országgyűlést áttelepíti Egerbe. Görgey, a VII. hadtest parancsnoka kijelentette, hogy biztosítja Eger védelmét, ha kőutat építenek ki Eger és Bélapátfalva között. 22 5 Az út költségeinek fedezésére Kubik Endre városi mérnök Csiky Sándorhoz fordult, járjon el Debrecenben a pénzügyi fedezet biztosításáért. 22 6 Csányi közmunka- és közlekedésügyi miniszter 5000 budai horvát foglyot hamarosan útbaindított a munkák megkezdésére. 22 7 A szabadságharc korai elbukása miatt Kossuth terve azonban nem valósulhatott meg. Az április 2-i ülésen került szóba Gorove képviselő interpellációja alapján a „sajtónak több esetben destruktív állásfoglalása" a képviselőházzal szemben. A Marczius Tizenötödike egyik száma egyszerűen „gépies protokolizálónak" nevezte az országgyűlést, kinek tagjai csak azért tartózkodnak Debrecenben, mert nincs hová menniük már. 22 8 Csiky hozzászólásában kijelentette: a sajtótörvény véleménye szerint sem nyújt elegendő garanciát arra, hogy a Honvédelmi Bizottmányt felhatalmazná a nagyobb politikai bűncselekményekkel kapcsolatos törvények alkalmazására. Viszont erélyes fellépés nélkül „az országgyűlés tekintélyét veszti, a hazába nincs többé hatalom, mert be áll a fejetlenség és a közzavar, amire törekszik Windisch-Grätz és minden ellenségünk" — mondotta. Ezért forradalmi határozottságú fellépést követelt, „vesszenek egyesek és maradjon fönn a ház méltósága" — zárta be beszédét. 22 9 Csiky állásfoglalása tehát következetes a radikális baloldal mellett. 59
