Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)

Utószó

Utószó Csiky Sándor életpályája szinte egy évszázadot átölel. A nemesi értelmiségi családból származó férfi osztálya legjobbjainak útját követte. A nemzet „feleszmélését" jelentő reformkori küzdelmek idején kapcsolódott be a politikai életbe. Eger úrbéri és felszabadulási perében már a feudalizmusból kibontakozást kereső politikus áll előttünk. Az 1848-as forradalom idején a liberális nemesség szószólójából a radikálisok tagja lett. Az abszolutizmus 1859—61. évi válságszakaszában a Kossuth vezette emigráció törzsének politikáját követve, az az aktív ellenállásra is kész volt. Hozzájárulásával sohasem jött volna létre a kompromisszumos kiegyezés. Gyakran emlegetett szavai: „Se önállóságunk, se függetlenségünk nincsen, ezért méltán elégületlenek vagyunk",

C5

7 politikai hitvallását és egész életvitelét jelentették. A Szélsőbal, illetve a Negyvennyolcas Párt alapítói közé tartozik. Pályafutása jól példázza a dualizmus legbaloldalibb pártjának buktatóit. A 48-as radikálisok, az 1861-es határozatiak „hegypártja", a szervezett párttá alakult Szélsőbal, a Negyvennyolcas Párt, valamint a Függetlenségi Párt kisebbségben, a magyar politikai közélet perifériáján helyezkedtek el. Az 1867-es kiegyezés után a baloldali párt is eltért Kossuth útmutatásainak következetes végrehajtásától, de azért mégis csak legközelebb állt a nép szívéhez. 1869-ben már Csiky is úgy látta, hogy nem egyedüli módja a nemzeti függetlenség és polgári átalakulás kiteljesítésének a fegyveres harc útján kirobbantott forradalom. Belső erőgyűjtést, az ellenzéki erők minél szélesebb tömörítését, belső evolúciós átalakítást akart a független állami lét talaján. Ez a felismerés helyes politikai következtetésének levonására adott alkalmat, s reál politikus magatartást tett számára lehetővé. Az 1848-as forradalmi átalakulás vívmányainak helyreállításáért, illetve részben továbbfejlesztésükért küzdött: a demokrata körök szervezésében játszott szerepe, 1869-ben az egri iskolák köztulajdonba vétele, a szűk választójog elleni küzdelme, mind szervesen beilleszkedett Kossuth politikájába. Maga.152