Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
Az abszolutizmus válsága
1861-ben végső soron még nem hozta meg — a kiegyezési koncepció ekkor még nem formálódott ki — a deáki elképzelések sikerét. Deák feliratának befejező szavai jelentették a további útmutatást az ismét önkényuralomra ítélt nemzetnek, amikor a közjogi negyvennyolcasság melletti helytállásra biztatva, így szólt: „Ha tűrni kell, tűrni fog a nemzet, hogy megmentse az utókornak azon alkotmányos szabadságot, melyet őseitől öröklött . . ., mert amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse visszahozhatják, de miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges". 36 3 Ezekhez a sorokhoz Eötvös naplójegyzeteiben még hozzátette, „csak azt nem nyerhetjük vissza, minek nyerésére erőnk hiányzik". 30 0 A ,,PASSZÍV ELLENÁLLÁS" KŐVETŐJE Forgách kancellár körrendeletben magyarázgatta a helyhatóságoknak, hogy Ferenc József „rákényszerült" az országgyűlés feloszlatására és alkotmányosan kíván uralkodni, de annak az a feltétele, hogy ne kerüljön sor „rendetlenségekre" a megyékben. Természetesen ez a magyarázgatás senkit sem tévesztett meg, mikor mindehhez katonai erőszak is járult. Egerben a városi hatóság nyíltan szabotálta, sőt, képviselőtestületi határozattal teljesen betiltotta az adószedést, mire július 9-én megkezdte a császári hatóság a katonaság beszállásolását a városi tisztviselőkhöz, valamint a képviselőtestület tagjaihoz.' 1 1' 7 S mivel a városi adójegyzékek kiadását egyszerűen megtagadta a város képviselőtestülete, a helyben állomásozó csapatokon kívül lovasegységekkel való megterheltetést is kilátásba helyezte. Egyúttal megfenyegette őket: ha 1861. október 6-ig nem készítik el az adólajstromot és nem hajlandók azt a császári pénzügyi hatóság rendelkezésére bocsátani, a városi tisztviselők és a képviselőtestület tagjai „ingatlan javainak lezárolása által" fogja az állami követelést biztosíttatni. Az 1861. szeptember 8-i egri kir. adóhivatali jelentés szerint már 1860. novemberéig 23 819 Ft 59 kr adóhátraléka volt a városnak. E fenyegetésekre 1861. október 30-án Csiky polgármester lemondott. 36 8 A kormány azonban felszólította, hogy míg a provizórium új polgármestert nem nevez ki, 500 Ft bírság, egy évi fogság büntetésének terhe alatt köteles hivatalát továbbra is ellátni. Csiky leköszönésére hivatkozva, fel sem bontotta a levelet, a képviselőtestületi ülésen derültek ki az abban foglaltak. 1861. november 5-én jelent meg az az ideiglenes rendszabás, mely hazánk számára az elkövetkező négy év szigorított kormányzati alap.91
