Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
Az abszolutizmus válsága
vei mondhatott volna le", tehát ő Ferenc József uralkodásának közjogi akadályát látta. Deák viszont kísérő beszédében megjegyezte, nem látja értelmét annak, hogy a „törés" felelősségének megkoekáztatásával ne a megkoronázatlan, de tényleges uralkodóhoz forduljanak. 30 0 Kétségtelen, hogy Deák felirati javaslata helyeslésre talált a közvéleményben. Eger pl. megválasztotta Deák Ferencet díszpolgárává, amit május 25-én köszönt meg a politikus. 30 1 A Csiky Sándor által kidolgozott „módosítási javaslatok" ellentmondásosak: Csiky lényegileg magáévá tette Deák közjogi tételeit, s a függetlenség helyreállítására vonatkozó konkrét követeléseit, néhány tartalmi és stiláris jellegű módosítással kiegészítve. Az eredeti határozati indítványhoz hasonlóan — mely „nemcsak formáját, hanem tartalmát tekintve is határozott volt", 36 2 de nem tartalmazta a 48-as törvények új közjogi biztosítékainak meghatározását, amire Teleki László abonyi beszédében célzott — esetleges elfogadás esetén azonban jobban szolgálta volna az emigráció és Teleki célkitűzéseit, vagyis az alku megakadályozását az országgyűlésen, s ezáltal időt nyerni a felszabadító háború feltételeinek kialakulásáig. Az országgyűlés első feliratára adott merev visszautasító királyi választ július 22-én olvasták fel az ülésteremben. A válasz megfogalmazását a feliratiak és határozatiak külön kezdték el, de végül is Deák Ferenc augusztus 8-án benyújtott második feliratát fogadta el a képviselőház. A határozatiak ellenindítványának képviselőházi benyújtására senki nem vállalkozott. 36 3 Ügy látszik, Csiky Sándor és a határozatiak egy része is azt érezte, hogy Deák közelebb lépett ahhoz, amit maguk is kifejezni akartak. A szélsőbal erejéből csak anynyira tellett, hogy 27 tagja — közte Csiky Sándor is — tartózkodott a szavazástól. A magyar országgyűlés második feliratát még hivatalosan át sem vették Bécsben, amikor Forgách Antal kancellár már augusztus 11én kijelentette a minisztertanácsban, hogy a képviselők állásfoglalása elkerülhetetlenné teszi a feloszlatást. 3 6' 1 Az uralkodó elnapoló leiratát 1861. augusztus 22-én reggel hozta Pestre Haller Ferenc tábornok, kijelentve, az engedelmesség megtagadása esetére „utasítva van az országgyűlést katonai erővel szétoszlatni". Még aznap megtörtént a képviselőház feloszlatása. Deák felirata, mely komoly hatású, nagyszerű érveléssel zúzta szét az Októberi Diploma alkotmányosságát bizonyító állításokat, de emellett hangsúlyozta az 1848-as törvények és az uralkodó személyének közösségét hirdető Pramatica Sanctio összeegyeztethetőségét, .90
