Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
Az abszolutizmus válsága
Üjítása volt viszont, hogy a megyei és városi törvényszékek ítélkezését állandóvá tette, továbbá az, hogy a községi bíróság (a bíró és két elöljáró) hatáskörét vagyoni perekben 60 Ft-ra emelte fel. Ezzel a rendezéssel a gyűlölt, de központilag szervezett, nagyrészt ítélkezéssel foglalkozó bíróságok helyébe visszaállították a feudális bíráskodás lassú, sokváltozatú szervezetét. Az ítélkezés szakszerűségének rovására tett szabályozás így nem felelt meg a tőkés gazdálkodás igényeinek sem. 3'' 7 Az indítványról a szélsőbal kívánságára név szerinti szavazással döntöttek. 152 szóval 70 ellenében (Csiky Sándor is ellene foglalt állást), a ház elfogadta a bizottság indítványát. A főrendek, valamint az uralkodó is helyben hagyta, a Királyi Kúria pedig teljes ülésén elhatározta, hogy „amíg az alkotmányos törvényhozás másként nem intézkedik, zsinórmértékül követendő". 3'' 8 Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályoknak tehát formális kötelező ereje ugyan nem volt, de a bírói gyakorlat, illetve az abban megnyilvánuló szokásjog teljes egészében elfogadta. A „MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK" A Felirati Párt részéről Deák Ferenc 1861. május 13-án terjesztette elő a képviselőházban indítványát, mely tartalmazta a később elfogadott felirati javaslatot. A határozat párti Csiky Sándor, a beszéd elhangzása után, május 20-i keltezéssel egy módosítási javaslatot dolgozott ki. 3'" 9 A dokumentum nem hangzott el a képviselőházban, kéziratban maradt: „Módosítási javaslatok az 1861~es alkotmánytervezethez" címet viseli. Kétségtelen, hogy Apponyi már május 12-én helyesen látta: „Teleki halála nagy és kedvező fordulatot hozhat. Deák roppant teret nyer, s vele lehet haladni, mert ő becsületesen és komolyan akarja a kiegyezést". 3:, ü Deák már első felirati indítványában hangsúlyozta : „összegyűltünk .. . nem a múlt idők szenvedései miatt, mert azokra fátyolt vetünk, . . . hanem azon jogtalanságok miatt. . . miknek azonnali elhárítása nélkül ... az alkotmányosságot lehetőnek nem tartjuk", 35 1 Csiky ennél a résznél kihagyta a „fátyol" kifejezést, és nyomatékkal hangsúlyozta, hogy nem feledhetjük el a törvénytelenségek „utó fájdalmait". 35 2 Deák az uralkodóház és Magyarország viszonyát meghatározó jogforrásnak az — általa „alapszerződésnek" nevezett — „Sanctio Pragmaticát" minősítette. Csiky „alapszerződési törvénynek" nevezte azt. Deák közjogi érvelése két fő tétel bizonyítására szolgált. Az egyik szerint e kétoldalú szerződés értelmében a Habsburg-uralkodók a .88
