Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)

Az abszolutizmus válsága

gaszkodva, megtagadta az átmenetelt, míg Deák nem látott elegendő okot a távolmaradásra. Azzal érvelt, „ha hazánk integritásának, a pragmatica sanctióban foglalt jogok visszakövetelésének, a nemzeti­ségek megnyugtatásának megtagadása miatt eloszlatnék az ország­gyűlés: Európa érteni fogjz elhatározásunkat, de a Budára menetel megtagadását nem". 3'' 1 A Deák vezette kisebbség megjelent a meg­nyitón, a többség azonban távolmaradt. Az a felfogás, mely szerint, ,,a törvény csak az országos ülések tartamáról, nem pedig egy­szersmind azoknak megnyitási helyiségéről intézkedik", kétségtele­nül megosztotta a képviselőket. 3'' 2 A budai vár tróntermében tartott megnyitó délutánján, négy órakor a képviselőház is megkezdhette tanácskozásait Pesten. Megbízólevelét ekkor mutatta be Csiky Sándor. Az erőviszonyokat tekintve, két irányzat, csoportosulás tűnt fel: a Teleki László vezette baloldal és a Deák Ferenc által irányított tábor. Madarász József a leendő szélsőbalra céloz, amikor megemlíti emlékiratában, hogy április 6-án találkozott Csiky Sándorral, „48-as elvbarátjával", és a képviselőházban külön helyezkedtek el. „Mi né­hányan, akik hihetőleg a ház hegypártját képezendjük, az elnöki szék mellett levő azon kisebb padokat foglaltuk el, melyeknek mind­egyikébe csak ketten, legföljebb hárman ülhettünk .. ," 3'' 3 — írta. A Határozati Párt április 9. és 14. között formálódott ki. Az országgyűlés tagjainak kisebb része állította azt, hogy 1848­ban V. Ferdinánd a császári trónról általános nyilatkozatban mon­dott le, külön nem juttathatott el lemondást Magyarországhoz, tehát hozzá kell intézni a feliratot, nem pedig a törvénytelenül uralkodó Ferenc Józsefhez. A többség e kérdést azzal akarta kikerülni, hogy az országgyűlés ne intézzen feliratot a „hatalom birtokosához", ha­nem sérelmeiket „határozatban" mondják ki. A Határozati Párt álláspontját Teleki László, Tisza Kálmán, Pod­maniczky Frigyes, Madarász József és Nyáry Pál dolgozta ki egy ha­tározati javaslatban. 3'''' Ennek lényege az, hogy az országgyűlés nem tekinti magát az ország képviseletének, mert Erdély és a többi társ­ország képviselői nincsenek jelen. Emellett az oktrojált alkotmány alapján történt az országgyűlés összehívása, törvényes uralkodó nincs, hiányzanak a törvényes orgánumok és a felelős miniszterek. Április 19-én az országgyűlés tisztikarának választásán félre­érthetetlenül kiderült, Teleki pártja többséget alkot: nem csupán azt érte el, hogy Ghyczy Kálmánt választották 247-ből 240 szavazat­tal a képviselőház elnökének, hanem az alelnökök is a párt tagjai, Tisza Kálmán (131 szavazat) és báró Podmaniczky Frigyes (138 sza­vazat) lettek. A Határozati Párt Károlyi Ede javaslatára akkor lett volna hajlandó Deák Ferenc jogi elképzeléseit magáévá tenni, ha .86

Next

/
Thumbnails
Contents