Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben
biztosa március 9-i levelében Windisch-Grätznek arról panaszkodott, hogy képtelen a felkelő csapatok tevékenysége miatt elfoglalni székhelyét Egerben. 20 8 Jelentését is Gyöngyösről írta, s megjegyezte: „A Verpelétnél és Kápolnánál szétszórt felkelők részben a Mátrában és a környező helyiségekben, részben pedig Eger körül és a Tisza menti falvakban tanyáznak, és még a legközelebbi községekkel is bizonytalanná teszik a közlekedést." Attól tart, hogy ha a császári katonaságot kivonják Gyöngyösről, mindazok, akiket a polgári ügyek vezetésével megbízott, „a felkelők fékezetten dühének és boszszújának esének áldozatul". Jelentette: Heves községben három, csapatától elszakadt császári katonát rajtaütésszerűén elfogtak a felkelők, és kettőt közülük megöltek. Egerből is aggasztó híreket kapott: március 10-én Deheck ny. császári őrnagy azt írta: „Eger városában teljes az anarchia, úgynevezett geridacsapatok ki-be vonultak. Polgárőrségnek semmi nyoma. Az ideiglenesen kijelölt városi tanács tehetetlen. Minden kísérlet a nyugalom helyreállítására, Debrecenbe való elhurcoltatást, vagy annál rosszabbat is maga után vonhat. Amíg eléggé erős helyőrség nem érkezik Egerbe, a rend helyreállítása lehetetlen". 20 0 Forgách kiegészítő jelentést küldött Deheck őrnagy jelentése alapján Windisch-Grätzhez. Ebben kijelentette: Egerben az anarchia megfékezésére a városi tanács nem érzi magát elég erősnek, mert minden ilyen irányú kísérlet Debrecenbe vagy Tiszafüredre való elhurcoltatásuk veszélyével jár. A város kérvényt intézett WindischGrätzhez: a már lefizetett 33 351 forinton és 40 hordó boron felül behajtott pénzt és a még hátralékos 60 hordó bort az Egerben és környékén portyázó gerillák miatt nem tudja leszállítani, és egyben kéri a hátralékos pénzösszeg elengedését is. Forgách hozzáfűzte jelentéséhez, hogy Deheck őrnagy, az egri kórház parancsnoka azt is jelentette, „a városban uralkodó általános anarchiában lehetetlen a kórház lábadozó betegeire felügyelni és a dezertálásokat megakadályozni". Forgách megjegyezte: „a fennálló körülmények között az ő működési köre, amíg megfelelő katonai támogatást nem kap, szinte egyedül Gyöngyösre korlátozódik. A megyében Oroszhegyi (Józsa— S. S.) nevű százados vezetése alatt 240 emberből álló gerillacsapat alakult, amely a Mátra hegység mentén, Egeren át, egészen Borsod megyéig portyázik ... A felkelő csapatok a környéken több császári szállítmányt megtámadtak és kiraboltak. A vidéket sürgősen meg kell tisztítani a gerillacsapatoktól. Addig is a katonai szállítmányokat csak erős kísérettel ajánlatos útra bocsájtani" — 21 0 ajánlotta a császári megbízott. A magyar kormánynak az volt a terve, mint Szemere Bertalan felvidéki kormánybiztos írta, hogy 4000 főből álló gerillacsapatot 55
