Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben
politikát. A liberálisok, és a kezdetben törpe minoritásnak tartott radikálisok történelmi érdeme, hogy a nemzeti függetlenség és a néppel való egyesülés eszméihez ragaszkodva, nem riadtak vissza a forradalmi néphez fordulni, s általuk befolyásolni az eseményeket. 10 2 A népképviseleti országgyűlés július 11-én szavazta meg Kossuth felhívására a 200 000 újoncot. A pénzügyminiszter szavai „anynyi energiát a kivitelben, mint amennyi hazafiúságot tapasztaltam a megajánlásban", kezdetben csak a baloldal következetes fellépésére talált meghallgatásra. Az új seregek felállítása körül kibontakozott huzavona már mutatta, hogy magában a kivitelben távolról sincs meg az a határozott egység, amely pedig elengedhetetlen volt a fenyegető veszély elhárítására. 10 3 Hamarosan Bécs az olasz nép szabadságküzdelmének letörésére — a Pragmatica Sanctióra hivatkozva — katonaságot kért a magyar országgyűléstől. Batthyány és a kormány többsége azt remélte, hogy a kérés teljesítésével megszerezhetik a császár támogatását Jellasiccsal szemben. A tétovázók az uralkodó Budára költözését tartották a lázadások ellen döntő lépésnek, míg egyesek abban bíztak, ha Magyarország a segélyhadakat megszavazza Bécsnek, „határozottan állást foglal a forradalmi törekvések ellen . .., látja Európa s meggyőződik a dynastia, hogy a dynastia nagyhatalmi állása és a birodalom fennmaradása a magyar nemzetben biztos támaszra talál". 1"'' Csiky Sándor első képviselői felszólalását a honvédsereg szervezése kapcsán tette, amikor megkérdezte Mészáros Lázár hadügyminisztertől, elegendőnek tartja-e a haza megvédésére a 200 000 újoncot? 1 0"' A hadügyminiszter igenlő válasza után, később felszólalt még a magyar seregek kiegészítése mellett. A kormány, hogy a politikai helyzet kiélezését elkerülje, az „olasz segélyügy" vitáját követően, július 24-én a népoktatás újjászervezésének látszólagos semleges javaslatával lépett az országgyűlés elé. Ebben az időszakban vetette fel ismét Eger képviselőtestülete az érseki líceum egyetemi rangra emelését. Az 1784 óta húzódó ügy (ti. Barkóczy Ferenc hercegprímás idején a második magyar egyetem felállítására Eger volt kijelölve, ahol a filozófiai és jogi kar már megvolt, és a kórház is rendelkezésre állt az orvosi kar megindításához, de II. József nem adta meg az engedélyt) kedvező elintézésére utasították Csiky Sándort. A képviselő azonban hiába továbbította a város kérvényét Eötvös vallás- és közoktatási miniszterhez, melyben az épületről azt írták: „mind anyagi erejére, mind pedig bel elrendezésére s felosztására bármely létező egyetemmel öszszehasonlítani méltán lehet", az egri egyetem terve sohasem valósult meg. 10 0 43
