Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben
ezerféle, helyi és részérdek tördelte szét. Azért, hogy polgárrá legyen, hajlamos volt harcolni még — ez biztosította 1848 márciusának forradalmi napjaiban a radikális értelmiség, Petöfiék jelentős sikereit —, de megszerzett pozícióit nem akarta kockáztatni, s így tágítani sem. Ezért voltak a fiatal radikálisok bizalmatlanok még a reformpolitikusokkal szemben is. Heves megye nyilatkozatban szögezte le, „szükség esetén utolsó csepp vérünkig készen állunk a haza védelmére", de a kormányban „a törvényes rend és szabadság őreit szemléljük". 1 2" A bizalmi nyilatkozat átnyújtására Csiky Sándor vezetésével küldtek ki egy küldöttséget, amely június 20-án megérkezett Pestre. A Pálfi Albert szerkesztette Marczius Tizenötödike több hírlapi közleményben támadta a kormányt, így 1848. június 21-i számában ingerülten rótta fel, hogy a kormány „három vármegyét. . . oda vetett a lázad óknak". 12 7 Nem hagyta szó nélkül a Heves megyei küldöttség Pestre érkezését sem, gúnyosan így támadta őket: „A tekintetes polgártársak meghallották a hírt, hogy Pesten annyira ment a dolog, hogy a minisztérium ellen már beszélni és írni is mernek!" Ezért elhatározták, hogy küldöttség útján fejezzék ki a márciusi fiatalok mozgalmainak rosszallását és a minisztérium támogatását. 12 8 Csiky Sándor ellen külön is támadást intézett a lap, az „egri casinó jegyzőjét", a „táblabírói tulipánstylus nagy patriarchájának" nevezte. 120 A hírlapi támadás végül személyes térre siklott; Pálfi szerkesztő és Csiky Sándor között pisztolypárbajra került sor. 11 0 A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS HATÁSA 1848. április 11-én V. Ferdinánd király megjelent Pozsonyban és szentesítette a törvénycikkeket. Az áprilisi törvények hatálybalépésével rögzítődtek hazánk függetlenségének és polgári átalakulásának döntő biztosítékai. A végrehajtó hatalom kivétele közvetlenül Bécs kezéből, lehetőséget biztosított az önálló államstruktúra kiépítésére. Az áprilisi törvények úgy rendelkeztek, hogy az országgyűlés a jövőben nem háromévenként, hanem minden évben ülést fog tartani, az ország fővárosában, Pesten (IV. tc.). A végrehajtó hatalmat a király távollétében a nádor gyakorolja, független felelős magyar minisztérium útján. Az ország költségvetését minden évben köteles a minisztérium jóváhagyás végett az országgyűlés elé terjeszteni (III. tc.). Végrehajtják Partium visszacsatolását, Erdély egyesítését Magyarországgal. Hozzákezdenek a polgári átalakulás legfőbb biztosítékát tartalmazó jobbágyfelszabadítás gyakorlati végrehajtásához. Az 1848. IX. tc. kimondta az úrbéri telkek, a robot- és dézsmakötelezett3* 35
